„Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium” változatai közötti eltérés

Az első csíksomlyói diáknévsorokat P. [[Sávai János]] szegedi teológiatanárnak köszönhetően ismerjük, 1669-ből és az azt követő néhány évből. 1690-ben 171, 1694-ben 200 tanulója volt az iskolának.
1699-ben felvetődött az iskola bővítésének és egy új iskola építésének gondolata, valamint a más vidékről jött tanulók (háromszékiek, fogarasiak, moldvaiak) számára egy bentlakás építése.
[[Lukács Mihály]], aki 1692–1694 között az iskola tanulója, majd 1698–1699-es tanévben a tanára, 1725. szeptember 2-án már mint apostoli jegyző és kozmási plébános írt levelet [[Csíkszék]] hatóságához, amelyben értesítette a szék vezetőségét, hogy hajlandó néhány bentlakó tanulónak a költségét fedezni. Ugyanazon év november 21-én kelt végrendeletében vagyona örökségéül az általa alapított csíksomlyói [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szemináriumot]] jelölte meg.
 
1731–1734 között összesen 353 tanulót tartottak számon. Ebben az időben a már meglévő osztályok mellett „retorika” és „poézis” osztályokat is létrehoznak.
 
1780 júniusában elkezdődött az új iskolaépület felépítése. A teljes egészében kőből és téglából épült iskola anyagát a csíki falvak szolgáltatták példaadó összefogással.
Már 1781 őszén megindult a tanítás az új iskolaépületben, az épülethez kapcsolva színielőadásokra alkalmas épületet is emeltek. Az építendő [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] alapkövét 1781 májusában rakták le.
1782. január 6-án avatták fel a kész épületet, amely földszintes volt. Az avatási ünnepre a kor divatja szerint vers is íródott, amely sajnos, nem maradt fenn. A csíki papság mellett jelen volt a tiszti kar és a csíki birtokosság is.