„Pápai dokumentumok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
''''Pápai dokumentumok'''nak nevezzük a [[római katolikus egyház]] [[pápa (egyházfő)|feje]], Róma püspöke által, illetve a nevében a [[Szentszék]] kiadott, a hívek összességének vagy egy részének szóló különféle leveleket, okleveleket, rendelkezéseket. Ezeknek az idők során számos fajtája alakult ki, formai és tartalmi jellemzőik alapján megkülönböztetve.
 
Újabban '''pápai megnyilatkozások''' néven szokás emlegetni azokat a pápai dokumentumokat, melyek általánosabb érvénnyel szólnak a hívekhez, tehát a speciális esetekben hozott döntések, kánoni törvényértelmezések, beadványokra adott válaszok nem tartoznak közéjük. ''Pápai megnyilatkozások'' címmel gyűjteménybe rendezve olvashatóak például [[II. János Pál pápa]] fontosabb megnyilatkozásai.<ref>''II. János Pál megnyilatkozásai: Pápai dokumentumok 1978–2005'', I-III., Balogh Gábor, Barabás Miklós, Goják János, Keresztes Szilárd ford., Szent István Társulat, Budapest, 2005, ISBN 9633617421 – 2215 oldalon.</ref>
 
A [[Szent István Társulat]] [[1978]]-ban, II. János Pál pápa megválasztásának évében elindította külön ''Pápai Megnyilatkozások'' című sorozatát, amit a fentebb körülírt megnyilatkozások közlésére tart fenn.
 
A pápai dokumentumok, megnyilatkozások elsődleges nyelve a [[latin nyelv|latin]], ritka kivétellel (lásd példának a ''[[Mit brennender Sorge]]'' kezdetű enciklikát a második világháború előtt álló német hívekhez címezve).
 
A hivatalos pápai leveleket, megnyilatkozásokat kezdőszavaik alapján szokás jegyezni és emlegetni.
 
==Pápai megnyilatkozások fajtái==
== Formai jellemzők ==
== =Enciklika ===
{{Bővebben|bulla|breve|motu proprio}}
{{Bővebben|Enciklika}}
 
Az enciklika egy meghatározott témát feldolgozó körlevél. (A görög „enkyklios” jelentése körben, körbefutó). A pápák legfontosabb írásos megnyilatkozási formája.
Alapvetően formai külsőségek alapján szokás megkülönböztetni [[pápai bulla|bullát]] és [[pápai bréve|brévét]], illetve [[motu proprio|motu propriót]]. A legelső a legünnepélyesebb, függő ólompecséttel lezárt irat, és az egyetlen, melynek elején az ''[[episcopus, servus servorum Dei]]'' („püspök, Isten szolgáinak szolgája”) formula szerepel. A brévék egyszerűbb formátumban készülnek, többnyire viaszpecsét zárja őket, benne a [[halászgyűrű]] ''(anulus piscatoris)'' lenyomata. A ''motu proprio'' a legkevésbé ünnepélyes forma, nincs lepecsételve, sem ellenjegyezve. A fenti jellemzők azonban az idők során többször is változtak, a formai sorban az utóbbi kettő (breve és motu proprio) az újabbak, fokozatos egyszerűsödés eredményeképpen jöttek szokásba.
== =Apostoli buzdítás ===
 
A szinódusok után adják ki a pápák az apostoli buzdítást (''adhortatio apostolica postsynodalis'', vagy ''exhortatio apostolica postsynodalis''). A [[püspöki szinódus]] ülése által megfogalmazott javaslatok alapján fejti ki az egyház tanítását - ezért viseli a „szinódus utáni” jelzőt). Vázlatát a Püspöki Szinódus Állandó Főtitkárságának Tanácsa készíti elő a pápa számára. Témája, miként a szinódusé általában, a hit és erkölcs épségének védelmével és erősítésével, az egyházi fegyelem megtartásával és megszilárdításával, továbbá az egyháznak a világban való tevékenységével kapcsolatos.
<!--
== =Apostoli levél ===
== A dokumentumok fajtái ==
A magyar apostoli levél megnevezés két önálló műfajt jelöl. Az ''epistula apostolica'' tanító és megemlékező jellegű dokumentum. Többnyire évfordulók megünneplése végett intézi a pápa egy vagy több címzetthez, és benne az adott kérdéshez fűződő egyházi tanítást fejti ki. A ''litterae apostolicae'' (tulajdonképpen „apostoli irat") általában egyházkormányzati rendelkezést tartalmazó közigazgatási aktus. Egyszerűbb formában kiállított, viaszpecsétes változatát nevezték régen '''breve'''-nek (''litterae apostolicae in forma brevis''). Ólompecsétes változata a '''[[bulla]]''' (''litterae apostolicae sub plumbo datae''), ami ma is a jelentősebb és ünnepélyesebb aktusok írásba foglalására szolgál: például szentév meghirdetésére vagy fontosabb kinevezésekre. Manapság mindkét változat bélyegzővel készül. A brévé a bullánál általában rövidebb, kevésbé ünnepélyes, és a bíborosok bevonása nélkül készül.
Tartalmi jellemzők és a megnyilatkozás rangja, súlya alapján a következő fajtákat szokás megkülönböztetni (jelentőség szerint csökkenő sorrendben):
== =Apostoli rendelkezés ===
* [[apostoli konstitúció]]
Az apostoli rendelkezés, vagy '''konstitúció''' (''constitutio apostolica''), kötelező jellegű jogi intézkedéseket közöl. Tartalma szerint két fajtája különböztethető meg. Az „egyetemes” a legmagasabb szintű, az egész egyházat érintő jogszabályok, törvények esetében használatos, a „részleges” pedig nagyobb jelentőségű közigazgatási aktusokat tartalmaz és egy meghatározott körnek szól
* [[pápai enciklika]],
== =Motu proprio ===
* [[pápai dekrétum]]
* [[pápai dekretália]]
* [[pápai reszkriptum]]
* [[pápai privilégiumlevél]]
 
Az Enciklikáknaki két fajtája van, a levelek és az „episztolák”. A levél-enciklikák az egyetemes tanítóhivatal legünnepélyesebb dokumentumai. Címzettjeik általában a Katolikus Egyház püspökei és hívei, de gyakran előfordul, hogy a címzett minden jóakaratú ember. Az episztola-enciklikák pedig egy ország vagy egy meghatározott terület püspökeihez szólnak, és témáikat tekintve kevésbé fontosak.
 
Az enciklikák foglalkozhatnak tanbeli kérdésekkel, buzdíthatják a híveket egy meghatározott célért való közös imádságra, vagy a helyi egyház szempontjából fontos évfordulóról való megemlékezésre. Mindig szerepel rajta a pápa aláírása, és egyszerre több modern világnyelven is napvilágot látnak. Megjelentetik az „Acta Apostolicae Sedis”-ben (a Szentszék hivatalos lapjában).
 
Az Államtitkárság készíti el a hivatalos latin szöveget (editio typica), és a Szentatya a gyakorlat szerint a dokumentum őt példányát írja alá. A dokumentumokat – különböző nyelvekre lefordítva és kiadva – a pápai képviseletek révén juttatják el a püspöki konferenciáknak a világ minden részébe.
 
Apostoli buzdítások (exhortációk): az apostoli buzdítások is egyetemes jellegű dokumentumok, de kevésbé ünnepélyesek, mint az enciklikák. Jellemző vonásuk, hogy részletesen kifejtik a fő témát. Mindig szerepel rajtuk a pápa aláírása, és latinul íródnak.
 
Apostoli konstitúciók: az apostoli konstitúció az egyházi rendelkezéseket tartalmazó dokumentumok legrangosabb formája, amellyel a pápa törvényeket hirdet ki, megalapít intézményeket, vagy módosít valami fontos kérdést az Egyház életében.ii Például a római kúria átszervezése, a pápaválasztás szabályainak módosítása, egyházmegyék vagy hasonlók alapítása, a papképzés előírásainak változása stb.
 
Apostoli levelek: az apostoli levelek különböző alkalmakból születnek, mint például boldoggá avatás, bíborosi kinevezések, nemzeti védőszent megnevezése és nunciatúra vagy apostoli delegáció alapítása. E dokumentumok közül számos az ünnepélyes bulla formát kapja.
Léteznek motu proprio datae apostoli levelek is, amelyek irányelveket adnak, intézményalapításokról, egyházmegyei határok módosításáról rendelkeznek. Ezen kívül még azok a levelek tartoznak ide, amiket a pápa az évfordulók alkalmából, ünnepi eseményre ír egy személynek, vagy egy meghatározott csoportnak.
 
== Enciklika ==
 
{{Bővebben|Enciklika}}
Az enciklika egy meghatározott témát feldolgozó körlevél. (A görög „enkyklios” jelentése körben, körbefutó). A pápák legfontosabb írásos megnyilatkozási formája.
 
== Apostoli buzdítás ==
A szinódusok után adják ki a pápák az apostoli buzdítást (''adhortatio apostolica postsynodalis'', vagy ''exhortatio apostolica postsynodalis''). A [[püspöki szinódus]] ülése által megfogalmazott javaslatok alapján fejti ki az egyház tanítását - ezért viseli a „szinódus utáni” jelzőt). Vázlatát a Püspöki Szinódus Állandó Főtitkárságának Tanácsa készíti elő a pápa számára. Témája, miként a szinódusé általában, a hit és erkölcs épségének védelmével és erősítésével, az egyházi fegyelem megtartásával és megszilárdításával, továbbá az egyháznak a világban való tevékenységével kapcsolatos.
== Apostoli levél ==
A magyar apostoli levél megnevezés két önálló műfajt jelöl.
Az ''epistula apostolica'' tanító és megemlékező jellegű dokumentum. Többnyire évfordulók megünneplése végett intézi a pápa egy vagy több címzetthez, és benne az adott kérdéshez fűződő egyházi tanítást fejti ki.
A ''litterae apostolicae'' (tulajdonképpen „apostoli irat") általában egyházkormányzati rendelkezést tartalmazó közigazgatási aktus. Egyszerűbb formában kiállított, viaszpecsétes változatát nevezték régen '''breve'''-nek (''litterae apostolicae in forma brevis''). Ólompecsétes változata a '''bulla''' (''litterae apostolicae sub plumbo datae''), ami ma is a jelentősebb és ünnepélyesebb aktusok írásba foglalására szolgál: például szentév meghirdetésére vagy fontosabb kinevezésekre. Manapság mindkét változat bélyegzővel készül. A brévé a bullánál általában rövidebb, kevésbé ünnepélyes, és a bíborosok bevonása nélkül készül.
== Apostoli rendelkezés ==
Az apostoli rendelkezés, vagy '''konstitúció''' (''constitutio apostolica''), kötelező jellegű jogi intézkedéseket közöl. Tartalma szerint két fajtája különböztethető meg. Az „egyetemes” a legmagasabb szintű, az egész egyházat érintő jogszabályok, törvények esetében használatos, a „részleges” pedig nagyobb jelentőségű közigazgatási aktusokat tartalmaz és egy meghatározott körnek szól
== Motu proprio ==
Ennek a dokumentumtípusnak (''litterae apostolicae motu proprio datae'') megkülönböztető jegye a rajta szereplő ''motu proprio'' (saját indíttatásból) kifejezés, ami eredetileg arra utalt, hogy az irat nem beadványra, kérelemre válaszul, hanem a pápa önálló kezdeményezéséből született. Kezdetben főképpen a Római Kúria és a pápai állam ügyeinek intézésére alkalmazták, ma pedig a kevésbé ünnepélyes egyetemes vagy részleges egyházi törvények kihirdetésére. A pápa személyesen írja alá. Tartalma akkor is érvényes, ha nem egyezik meg a korábbi egyháztörvényi rendelkezésekkel vagy más korábbi pápai döntésekkel.
== =Pápai üzenet ===
Egyes jelentősebb évfordulókat és fontosabb rendezvényeket a szentatya külön üzenetben (''nuntius'', olaszul ''messaggio'') szokott köszönteni. Benne a megemlékezés mellett lelkipásztori buzdítás, illetve az alkalom jellegéhez illeszkedő konkrét tanbeli iránymutatás is megtalálható. Emellett a pápa minden évben meghatározott alkalmakkor üzenetben fordul a hívők, sőt akár a nem hívők szélesebb köréhez. Ilyen üzenetek például a pápa a nagyböjti üzenetei, valamint azok a tematikus üzenetek, amelyekben egyes világnapok alkalmából fejti ki tanítását és iránymutatását.
Ide vehető a karácsonyi '''Urbi et Orbi'''-áldás, mely abból a katolikus meggyőződésből fakad, hogy a pápa egyrészt Rómának püspöke (''urbs'' = város), valamint az egész világ (= ''orbis'') katolikusainak a feje. Vagyis a Róma városának és az egész világnak szól az áldás.
Emellett a pápa minden évben meghatározott alkalmakkor üzenetben fordul a hívők, sőt akár a nem hívők szélesebb köréhez. Ilyen üzenetek például a pápa a nagyböjti üzenetei, valamint azok a tematikus üzenetek, amelyekben egyes világnapok alkalmából fejti ki tanítását és iránymutatását.
== Források ==
 
* [http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=19773 Magyar Kurír - A szentszéki dokumentumok típusai. Érszegi Márk Aurél összeállítása.]<ref>A fenti szócik nagyrészt ennek az írásnak a felhasználásával készült, a szerző szíves engedélyével.</ref>
Ide vehető a karácsonyi '''Urbi et Orbi'''-áldás, mely abból a katolikus meggyőződésből fakad, hogy a pápa egyrészt Rómának püspöke (''urbs'' = város), valamint az egész világ (= ''orbis'') katolikusainak a feje. Vagyis a Róma városának és az egész világnak szól az áldás.
* [http://lexikon.katolikus.hu. /A Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkei]
-->
 
== Források ==
* [http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=19773 Magyar Kurír - A szentszéki dokumentumok típusai. Érszegi Márk Aurél összeállítása.]
* [http://lexikon.katolikus.hu. A Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkei]
 
== Jegyzetek ==
<references/>
 
==Megjegyzés==
[[Kategória:Pápai dokumentumok]]
{{források}}