„Ganymedes” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: sq:Ganimedi (hënë) |
jav., forr. |
||
2. sor:
|név = Ganümédész
|kép = [[Fájl:Ganymede g1 true.jpg|középre|250px|A Galileo űrszonda fényképe]]
|felfedező = [[Galileo Galilei|G. Galilei]] és [[Simon Marius|S. Marius]]<ref name="NASA">{{cite web|url=http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Jup_Ganymede |title=NASA: Ganymede |publisher=Solarsystem.nasa.gov |date=2009-09-29 |accessdate=2010-03-08}}</ref>
|felfedezés ideje = [[1610]]. [[január 7.]]<ref name=NASA" />
|sugár = 1 070 400 km (0,007155 [[Csillagászati egység|CSE]])
|excentricitás = 0,0011
31. sor:
}}
A '''Ganümédész''' (latinul: Ganymedes) a [[Jupiter]] egyik holdja, a legnagyobb [[hold (égitest)|hold]] a [[Naprendszer]]ben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene,
A [[Galileo űrszonda]] vizsgálatai előtt úgy képzelték, hogy a Ganümédész és a [[Kalliszto (hold)|Kalliszto]] egy kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik [[becsapódási kráter|kráterekkel]] borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek nyilvánvalóan tektonikus eredetűek.
39. sor:
A Galileo űrszonda első közelrepülésekor felfedezték, hogy a Ganümédésznek saját [[mágneses tér|mágneses tere]] van, amely interakcióban van a Jupiterével. Ez az egyetlen hold saját mágneses térrel. Ezt is valószínűleg ugyanaz okozza, mint a földi mágneses teret, elektromosan vezető anyag mozgása a hold belsejében.
==
{{források}}
* [http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Jup_Ganymede solarsystem.nasa.gov]
|