„Balogh Artúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
5. sor:
Középiskoláit [[Nagybánya|Nagybányán]] és Kolozsváron végezte. Pesten szerzett jogtudományi doktori oklevelet. [[Németország]]ban és [[Franciaország]]ban is tanult. 1904-től a kolozsvári egyetem tanára. 1925-ben vonult nyugdíjba. Az 1926-27-i ülésszakon [[Kolozs megye]], 1928-tól 1937-ig rövid megszakítással [[Udvarhely megye]] szenátora a román parlamentben. 1928-ban a [[Romániai Magyar Népliga Egyesület]] elnökévé választották.
Szakterülete az államjog, az alkotmányjog, de kisebbségjogi munkássága is kiemelkedő. Állambölcsészként ahhoz a liberális politikai irányzathoz tartozott, amelynek [[Concha Győző]] előbb kolozsvári, majd pesti professzor volt a legismertebb képviselője. Mint a politika professzora, termékeny publicista és tankönyvíró volt. Jelentősebb a két világháború között kifejtett kisebbségjogi munkássága. [[Francia nyelv|Francia]] és [[német nyelv]]en is megjelent szakmunkáival e kérdésnek európai viszonylatban is egyik legkiválóbb szakembere lett. Fiatal korában lefordította d'Annunzio ''A gyermek'' (Budapest, 1895) és [[Marcel Prévost]] ''Lemondás'' (Budapest, 1896) c. regényét; műfordításai irodalmi értékük mellett egyéniségének mondén vonásaira vetnek fényt. Történelmi és [[szociológia]]i tanulmányai sokoldalúságát bizonyítják. Az [[Ellenzék]], [[A Hét]], [[Magyar Géniusz]], [[Pásztortűz]], [[Erdélyi Múzeum]], [[Magyar Kisebbség]], [[Keleti Újság]] munkatársa volt.
== Főbb művei ==
| |||