Főmenü megnyitása

Módosítások

Azt, hogy valaki polgár lehessen alapvetően az adott személy vagyoni állapota határozta meg. A legtöbb középkori városban ([[Hansa Szövetség|Hanza városok]], magyarországi [[bányavárosok]]) ez közvetlenül az adott személynek a városban található adóköteles ingatlanához kapcsolódott. Ennek megfelelően a középkori városok lakosságának csak a kisebbsége nevezhette magát polgárnak.
A polgárság a [[nemesség|nemesi]] címektől eltérően nem örökletes vagy élethosszig tartó cím volt, hanem szorosan kapcsolódott az illető vagyoni helyzetéhez. A vagyon (ingatlan) elvesztése, az ingatlan eladása, üzlet vagy műhely átadása (akár az illető saját gyermekének is) a polgári cím elvesztésével járt. Amennyiben a vagyont a cím viselőjének gyermeke kapta, az folyamodhatott polgárságért.
Hülye v ha ezt olvasod hülye stréber!!!:P
 
A városok kormányzása a polgárok közül választott [[városi tanács]]ok feladata volt. Ennek tagjai általában köztiszteletben álló polgárok voltak, akiket városi tanácsosnak vagy városi tanácsnoknak hívtak. A városi tanácsok élén a [[polgármester]] állt.
 
4

szerkesztés