„Innin alvilágjárása” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Lásd még: Zöld-kék link
a VIL copy
1. sor:
Az '''''Innin alvilágjárása''','' a [[Kr. e. II. évezred]] elején keletkezett [[sumer]] [[mitológia]]i [[eposz]]. Hőse [[Istár|Innin]] (más átírás szerint ''Innini'' vagy ''Inanna''), az ősi [[Mezopotámia|dél-mezopotámiai]] termékenység-istennő, aki a nádköteg termékenységszimbólumából egyetemes istenséggé vált. Az eposz a termékenység mítoszát dolgozza fel, éspedig annak kifejlett, a [[Dumuzi]]-mítoszokkal egybefonódott alakját. Az eposz a ''[[Dumuzi végzete]]'' és az ''[[Innin, Dumuzi és Bilulu]]'' című költemények fejlődésvonalában az utolsó tag.
 
Cselekménye a következő: Innin, elhagyva szentélyeit „a nagy föld, az alvilág felé fordította a vágyát”. Az alvilág kapujában [[Neti]] kapuőrtől kér bebocsátást azt mondva, hogy [[Ereskigal]]hoz érkezett, részt venni férje halotti torán. Ereskigal parancsot ad, hogy az alvilág hét kapujában fosszák meg hét isteni erejétől. A meztelen istennőt az [[Anunna|Anunnák]] ítélik el, közben Innin követe, [[Ninsubur]], [[Enlil]], [[Nanna]], majd [[Enki]] színe elé áll a következő kéréssel:
11. sor:
Innin az ördögök kezére adja hűtlen férjét. Az ördögök Dumuzit hosszasan üldözik, végül a [[Gestinanna]] karámjánál fogják el. Magukkal hurcolják, azonban úgy ítélnek, hogy Innin és Dumuzi felváltva töltsenek el fél-fél évet az alvilágban.
 
Az eposz hatása alatt jött létre Innin mítoszának [[Akkád nyelv|akkád]] változata, az ''[[Istár alvilágjárása]].'' Az Innin – Dumuzi – Gestinanna Innin–Dumuzi–Gestinanna-csoport mítoszköréhez tartoznak még a [[Dumuzi-siratók]], az ''[[Edinna uszagga]].'' Innin és Dumuzi nászához, amit a szöveg feltételez, pedig a ''[[Dumuzi és Enkimdu]]'' és ''[[Innin nászénekei]].''
 
== HivatkozásokLásd még ==
=== Lásd még ===
 
* [[Istár alvilágjárása]]
 
=== Források ===
*{{VIL copy|5|69–70}}
 
Komoróczy Géza, „Fénylő ölednek édes örömében…”: A sumer irodalom kistükre, Budapest, Európa, 1970
 
{{portál|ókor}}
 
[[Kategória:Sumer irodalom]]
[[Kategória:Sumer mitológia]]