„Ankürai Markellosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átfogalmaz, bővít
1. sor:
'''Ankürai Markellosz''' (? – [[374]]) ókeresztény író, [[püspök]]. Anküra (ma: [[Ankara]]) püspöke volt, egyike volt azon püspököknek, akik jelen voltak az [[első nikaiai zsinat]]on.
 
Erős ellenzője volt az [[arianizmus]]nak, [[órigenész]]i teológia ellenfele volt és keleti püspökök eretneknek tartották [[szabellianizmus|szabellianista]] jellegű [[Szentháromság]]-tana miatt. Az [[első konstantinápolyi zsinat]] [[381]]-ben hivatalosan is elítélte nézeteit.
Anküra (ma: [[Ankara]]) püspöke volt. Jelen volt az [[I. niceai zsinat]]on, később, a zsinat után is a [[niceai hitvallás]] védelmezőjeként lépett fel. [[Arius]] és az [[órigenész]]i teológia ellenfele volt. [[334]]-ben közzétette ''Az ariánus Aszteriosz ellen'' című könyvét. [[Nagy Szent Atanáz]]hoz hasonlóan őt is megfosztották püspökségétől, s [[Róma|Rómába]] menekült [[I. Gyula pápa|I. Gyula pápához]]. A keleti püspökök eretneknek tartották [[szabellianizmus|szabellianista]] jellegű [[Szentháromság]]-tana miatt, és a [[Konstantinápolyi II. Egyetemes Zsinat]] [[381]]-ben hivatalosan is elítélte nézeteit. Írásai emiatt nem is maradtak fenn. [[Teológia]]i nézeteit [[Caesariai Euszebiosz]] ''Markellosz ellen'' című polemikus iratából ismerjük. Sokat foglalkozott az első korinthusi levél 15. fejezetével, amelyben [[Pál apostol|Szent Pál]] kijelenti, hogy a Fiú át fogja adni az országot az Atyának, és akkor Isten lesz minden mindenben, vagyis a Fiú országának vége lesz. Abból, hogy Isten lesz minden mindenben, arra következtetett, hogy az istenség egy: az Atya, a Fiú, a Szentlélek pedig csupán átmeneti megnyilvánulásai az isteni monásznak.
 
Anküra325-ben (ma:írt [[Ankara]])egy püspöke volt. Jelen volt azkönyvet [[I. niceai zsinat]]on, későbbAszteriosz, a zsinat után is„szofista"|Aszteriosz, a [[niceai hitvallás„szofista"]] védelmezőjeként lépett fel. [[Arius]] és az [[órigenész]]i teológia ellenfele volt. [[334]]-ben közzétette ''Az ariánus Aszteriosz ellen'' című könyvét. [[Nagy Szent Atanáz]]hoz hasonlóan őt is megfosztották püspökségétől, s [[Róma|Rómába]] menekült [[I. Gyula pápa|I. Gyula pápához]]. A keleti püspökök eretneknek tartották [[szabellianizmus|szabellianista]] jellegű [[Szentháromság]]-tana miatt, és a [[Konstantinápolyi II. Egyetemes Zsinat]] [[381]]-ben hivatalosan is elítélte nézeteit. Írásai emiatt nem is maradtak fenn., [[Teológiateológia]]i nézeteit [[CaesariaiCaesareai Euszebiosz]] ''Markellosz ellen'' című polemikus iratából ismerjük. Sokat foglalkozott az első korinthusi levél 15. fejezetével, amelyben [[Pál apostol|Szent Pál]] kijelenti, hogy a Fiú át fogja adni az országot az Atyának, és akkor Isten lesz minden mindenben, vagyis a Fiú országának vége lesz. Abból, hogy Isten lesz minden mindenben, arra következtetett, hogy az istenség egy: az Atya, a Fiú, a Szentlélek pedig csupán átmeneti megnyilvánulásai az isteni monásznak.
Markellosz nem volt olyan fontos személyiség, mint [[Antiochiai Eusztathiosz]], vagy [[Nagy Szent Atanáz]], mivel jelentős politikai befolyással nem rendelkezett. Bukása igen hamar bekövetkezett: [[335]]–[[336]]-ban. A [[türoszi zsinat]] után [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] arra utasította püspökeit, hogy jelenjenek meg [[Jeruzsálem]]ben a Szent Sír-bazilika felszentelésén, amely ünnepség egybeesett trónra lépésének harmincadik évfordulójával. Azt remélte e találkozótól, hogy meghozza az [[arianizmus|ariánusok]] újrafelvételét az egyházba, és ezáltal helyreállhat a keresztények egysége. Markellosz a meghívásnak nem tett eleget, a császár megharagudott rá, eretnekséggel gyanúsította, és egy [[Konstantinápoly]]ban tartott [[szinódus]] alkalmával megfosztotta püspöki hivatalától. A szinódusi határozatot a szokásos száműzetési parancs követte.
 
Euszebiosz írásain kívül mindössze egy levele maradt fenn [[Epiphaniosz]] ''Panarion''jában.
 
Markellosz nem volt olyan fontos személyiség, mint [[Antiochiai Eusztathiosz]], vagy [[Nagy Szent Atanáz]], mivel jelentős politikai befolyással nem rendelkezett., Bukása igenbukása hamar bekövetkezett:. [[335]]–[[336]]-ban., Aa [[türoszi zsinat]] után [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] arra utasította püspökeit, hogy jelenjenek meg [[Jeruzsálem]]ben a Szent Sír-bazilika felszentelésén, amely ünnepség egybeesett trónra lépésének harmincadik évfordulójával. Azt remélte e találkozótól, hogy meghozza az [[arianizmus|ariánusok]] újrafelvételét az egyházba, és ezáltal helyreállhat a keresztények egysége. Markellosz a meghívásnak nem tettjelent elegetmeg, a császár megharagudott rá, eretnekséggel gyanúsította,vádolta és egy [[Konstantinápoly]]ban tartott [[szinódus]] alkalmával megfosztotta püspöki hivatalától. A szinódusi határozatot a szokásos száműzetési parancsés követteszáműzte.
 
==Források==
{{források}}
*{{ÓKÍL copy|345–346}}
 
==Fordítás==
{{fordítás|en|Marcellus of Ancyra|4=angol}}
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.fourthcentury.com/index.php/marcellus-intro/ Markellosz írásai]
*[http://en.wikisource.org/wiki/Catholic_Encyclopedia_%281913%29/Marcellus_of_Ancyra Catholic Enxyclopedia, New York: Robert Appleton Company (1913)]
 
{{portál|vallás||ókor}}