„Minaret” változatai közötti eltérés

A '''minaret''' a [[Iszlám|muszlim]] [[mecset]]hez vagy [[dzsámi]]hoz épített vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, kettő-, vagy három erkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a [[müezzin]] naponta ötször - meghatározott időpontokban - imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már magnetofonról, hangszórókkal végzik.

== A szó eredete ==

== Minaretek Magyarországon ==

[[KépFájl:Hungary Eger minaret.jpg|bélyegkép|Az egri minaret]]

[[Magyarország]]on a [[török hódoltság]] idejéből öt minaret maradt fenn, ezek [[Eger]]ben, [[Pécs]]ett, [[Érd]]en, [[Szigetvár]]on és [[Esztergom]]ban láthatóak. Csupán az [[Egri minaret|egri]] és a [[Jakováli Hasszán dzsámija|pécsi]] az épen megmaradt minaretek, az [[Minaret (Érd)|érdi]] minaretet azonban visszaépítették, a mihrab-fülkével együtt. A [[Szigetvári vár|szigetvárszigetvári]]i és [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|esztergomi]] minaretek csonka minaretek. Az egri és az érdi minaret látogatható, s habár az elmúlt időkig megtekinthető volt még a pécsi is, de állapota miatt ma már nem lehet felmenni.

=== Az egri minaret ===

[[Egri minaret|EgerEgerben]]ben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, az [[1596]] után homokkőből épült ''Kethüda mináré''. Alapja 14 szögletű, magassága 40 méter, erkélyét [[sztalaktit]]os gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, végül [[1841]]-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani [[1687]]-ben, de ez nem sikerült, ezért egy keresztet raktak a tetejére, ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti [[kupola]] [[villám]]csapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot a műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.<ref>[http://www.egeronline.com/sights/minaret/minaret.php EgerOnline]</ref>

=== A pécsi minaret ===

[[KépFájl:Yakovali Hassan minaret.jpg|bélyegkép|balra|120px|A pécsi minaret]]

=== Az érdi minaret ===

[[Minaret (Érd)|ÉrdÉrden]]en az Ófaluban (Mecset utca) áll a [[17. század]]ban épült [[dzsámi]] 23 méter magas tornya. Az 1962-65 közötti régészeti ásatás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket. Csúcsát [[vasbeton]]ból egészítették ki, amikor [[1970]]-ben felújították, a külső munkálatok 1999-ben készültek el. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik. A minaret látogatható, rekonstruált körerkélyére 53 lépcsőfok vezet fel.

=== A szigetvári minaret ===

[[Szigetvár]] [[1566]]-ban kerül oszmán kézre. A város ostromakor meghalt Szulejmán szultán emlékére [[dzsámi]] épül a várban, mely minaretje [[Evlia Cselebi]] szerint 90 parasztlépés (kb. 30–33 méter) magas volt. Úgy tudjuk, hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfalépcsője van. A [[18. század|XVIII. századszázadban]]ban a minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte. A minaretet török segítséggel tervezik felújítani.

=== Az esztergomi minaret ===

[[KépFájl:Dzamiesztergom.JPG‎|bélyegkép|balra|250px|Az esztergomi „csonka” minaret]]

Az esztergomi [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi]] minaretjét a dzsámival együtt [[2007]]-ben újították fel, s a tornyot 6 méteres magasságig visszaépítették. A [[17. század|XVII. század]] eleji dzsámi alsó része – amelyhez a minaret csatlakozik – a vízivárosi középkori várfalra épült rá. Az épület északi sarkán állt a tornya, amely a korabeli rajzok szerint legalább 20 méteres volt. A város 1683-as végleges felszabadítását követően a dzsámit magtárként használták, a minaretet pedig a [[18. század|XVIII. századszázadban]]ban elbontották.