„Jim Thompson” változatai közötti eltérés

▲A kortárs amerikai irodalom egyik legfontosabb szerzőjeként nyilvántartott Thompson egészen fiatalon kezdett dolgozni: először kifutófiúként egy hotelban, ahol nem csak alkoholt szerzett a vendégeknek az alkoholtilalom idején, hanem kábítószert is. Huszonhat évesen aztán egy olajmezőn helyezkedett el, majd a harmincas évek közepén, a [[New Deal]] alatt az oklahomai szövetségi íróprogram elnöke lett. Eközben folyamatosan jelentek meg rövidebb írásai, majd az igazi áttörést a '''The Killer Inside Me''' hozta meg 1952-ben. Thompson 1977-ben bekövetkezett halálig szinte évente kiadott egy regényt, melyek mindegyike italról, svindlerekről, vesztesekről, bűnösökről és zavart elmékről szól. Történeteinek világa kietlen és kegyetlen, hátborzongatóan hitelesen adja vissza a megbomlott elmék működését.

▲1955-ben Hollywoodba költözött, ahol [[Stanley Kubrick]] [[The Killing]] című filmjének, majd [[A dicsőség ösvényeinek]] forgatókönyvét írta. Munkáját sajnos nem kísérte sem hivatalos elismerés, sem megfelelő anyagi honorárium. Élete végéig szinte bármit elvállalt, amiért fizettek neki. Több film és tévésorozat könyvváltozatát írta meg, de helyzetén nem sokat javított alkoholizmusa. Élete utolsó éveiben többen próbáltak segíteni neki (köztük [[Robert Redford]] és [[Harlan Ellison]]), Thompson ennek ellenére szerény körülmények között halt meg. Halálakor egyetlen könyvét sem lehetett kapni amerikai könyvesboltokban.

▲Újrafelfeldezését [[Barry Gifford]]nak, a [[Veszett a világ]] alapjául szolgáló regény szerzőjének köszönhette, Gifford ugyanis a 80-as évek közepén alapította meg [[Black Lizard]] nevű kiadóját, amely a ponyva hőskorában megjelent, ám azóta elfeledett szerzők megjelentetésére szakosodott. Thompson '''Svindlerek''' című regényéből [[Donald E. Westlake]] írt forgatókönyvet, és [[Stephen Frears]] rendezett filmet 1990-ben. Legutóbb pedig 2010-ben, [[Michael Winterbottom]] rendezésében és [[Casey Affleck]] főszereplésével a [[The Killer Inside Me]] került vászonra.