|
=== Wernicke-afázia ===
1873-ben, bécsi tanulmányútja alatt egy agyvérzést átélt páciens kereste fel: tudott beszélni, hallása[[hallás]]a tökéletes volt, ennek ellenére mégsem értette meg sem a verbális sem pedig az írott szavakat. Később a férfi boncolását[[boncolás]]át Wernicke végezte; a bal [[agyfélteke]] parietális-temporális lebeny határánál sérülést fedezett fel. Ezek után levonhatta azt a következtetést, hogy ez a terület, amely közel van az auditoros területhez, valószínűleg a beszédértésért felelős. Ezt a betegséget szenzoros afáziának nevezte el, ma Wernicke-afáziaként és [[receptív afázia]]kéntafáziaként is ismert. Ebben az [[afázia|afáziában]] szenvedőkre jellemző, hogy beszédük [[nyelvtan]]ilag helyes, de összefüggéstelen, tartalmatlan. Sokszor kitalált szavakat is használnak, ebből következtethetünk arra, hogy a sérülés a fogalmak használatában okoz problémát. Példa egy Wernicke-afáziás beteg beszédére:
„Jaj, rettenetesen izzadok. Hosszú ideges vagyok, tudja, időnként fellobnak, feldobom magam. Nem tudom a narkozit megmondani, egy hónapja egy kicsit, egy nagyon jó volt, sokat javítok még, másrészt, tudja, mit akarok mondani, állandóan rohangálnom kell mindenfélét nézegetni, serregetni meg efféle.”<ref>(Gardner, 1975, 68. nyomán). – Atkinson 345.oldal.</ref>
|
