„Hírügynökség” változatai közötti eltérés

A hírügynökségek megjelenését a 19. század első felében két nagy változás, az angol ipari forradalom és a francia polgári forradalom tette lehetővé. A magántulajdon jogának erősödése, a magánkézben lévő vagyon szédületes gyarapodása, a polgári jogok bővülése nyomán kialakult egy komoly vállalkozói réteg, amelynek befektetései megkívánták a friss, megbízható híreket. Nőtt az olvasni tudók, illetve az ő érdeklődésüket kielégítő sajtótermékek száma is.

 

 

A három nagy európai hírügynökség között évtizedeken át harc folyt a különböző országok "megszerzéséért". [[1859]]-ben háromoldalú hírcsereszerződés született közöttük, majd [[1870]]-ben, az AP bevonásával, döntöttek a világ felosztásáról. <ref>[http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-elso-hirugynoksege Nyelv és tudomány]</ref> A négy nagy ügynökség szövetségbe tömörült, amely biztosította, hogy az ismert világot a legjobban lefedjék és költségeiket megosszák. A [[kartell]] lehetővé tette, hogy mindegyik ügynökség megőrizze dominanciáját az általa uralt területeken, igazi versenytársak nélkül építhesse ott hírgyűjtő hálózatát, monopolizálja a lehetséges előfizetői kort, és emellett hozzájussanak a másik két iroda által beszerzett és feldolgozott információkhoz.