„Hírügynökség” változatai közötti eltérés

A hírügynökségek megjelenését a 19. század első felében két nagy változás, az angol ipari forradalom és a francia polgári forradalom tette lehetővé. A magántulajdon jogának erősödése, a magánkézben lévő vagyon szédületes gyarapodása, a polgári jogok bővülése nyomán kialakult egy komoly vállalkozói réteg, amelynek befektetései megkívánták a friss, megbízható híreket. Nőtt az olvasni tudók, illetve az ő érdeklődésüket kielégítő sajtótermékek száma is.
 
A világ első hírügynökségét Charles-Louis Havas alapította [[Párizs]]ban 1835-ben. Az [[Agence Havas[[]] hamar versenytársakat kapott, [[1846]]-ban [[New York]]ban megalakult az [[Associated Press]] (AP), egy évvel később a [[Wolff'sches Telegraphische Bureau]] [[Berlin]]ben, majd 1951-ben a [[Reuters]] ügynökség [[London]]ban. Ezek az ügynökségek elsősorban gazdasági, illetve gazdasági hatású politikai híreket szállítottak előfizetőiknek. A négy nagy céget számos kisebb, elsősorban nemzeti hírügynökség követte. Az évtizedek során a hírügynökségek újabb és újabb területeket (például szabadidő, kultúra, sport stb.) vontak "ellenőrzésük" alá. <ref>[http://www.apa.at Az APA honlapja]</ref>
 
A három nagy európai hírügynökség között évtizedeken át harc folyt a különböző országok "megszerzéséért". [[1859]]-ben háromoldalú hírcsereszerződés született közöttük, majd [[1870]]-ben, az AP bevonásával, döntöttek a világ felosztásáról. <ref>[http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-elso-hirugynoksege Nyelv és tudomány]</ref> A négy nagy ügynökség szövetségbe tömörült, amely biztosította, hogy az ismert világot a legjobban lefedjék és költségeiket megosszák. A [[kartell]] lehetővé tette, hogy mindegyik ügynökség megőrizze dominanciáját az általa uralt területeken, igazi versenytársak nélkül építhesse ott hírgyűjtő hálózatát, monopolizálja a lehetséges előfizetői kort, és emellett hozzájussanak a másik két iroda által beszerzett és feldolgozott információkhoz.