„III. Childerich frank király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
'''III. Childerich''' ([[717]] – [[754]]<ref name=revai>'''Révai Nagy Lexikona, IV. kötet''' (Brutus–Csát), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 444. oldal</ref><ref name=pallas/>) az utolsó [[Merovingok|Meroving]]-házi frank király [[743]]-tól [[751]]-ig.
 
 
[[II. Chilperich frank király|II. Chilperich]] fiaként született<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Childerich |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/020/pc002001.html#9}}</ref>, és [[III. Pipin frank király|Kis Pipin]] és [[Karlmann austrasiai majordomus|Karlmann]] [[majordomus]]ok ültették a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak<ref name=vilagtortenelem>'''Tolnai Világtörténelme''', Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963 7765 03 4, 146. oldal</ref>. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyíratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghallgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki<ref name=vilagtortenelem/>. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kívül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment<ref name=vilagtortenelem/>. Végül [[751]]-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, [[Soisson]]ban magát királlyá koronáztatta, a királynak pedig lenyíratta haját<ref name=revai/><ref name=pallas/> és kolostorba záratta<ref>''Tolnai Világtörténelme'', Középkor I., 151. oldal</ref><ref name=pallas/>, aki ott is halt meg. Vele halt ki a Meroving-ház.
 
 
[[II. Chilperich frank király|II. Chilperich]] fiaként született<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Childerich |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/020/pc002001.html#9}}</ref>, és [[III. Pipin frank király|Kis Pipin]] és [[Karlmann austrasiai majordomus|Karlmann]] [[majordomus]]ok ültették a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak<ref name=vilagtortenelem>'''Tolnai Világtörténelme''', Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963 7765 03 4, 146. oldal</ref>. A dolog egészen jelentéktelen esemény volt; a király egy [[744]]-ik évben kelt iratában maga beismeri, hogy őt Karlmann palotagróf ültette a trónra<ref name=frankok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XX. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f20.htm A frankok országa]</ref>. Egyébként úgy az austrasiai, mint a neustriai rendek egyaránt elismerték Childerichet királyuknak<ref name=frankok/>. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyíratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghallgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki<ref name=vilagtortenelem/>. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kívül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment<ref name=vilagtortenelem/>. Végül [[751]]-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, [[Soisson]]ban magát királlyá koronáztatta, a királynak pedig lenyíratta haját<ref name=revai/><ref name=pallas/> és kolostorba záratta<ref>''Tolnai Világtörténelme'', Középkor I., 151. oldal</ref><ref name=pallas/>, aki ott is halt meg. Vele halt ki a Meroving-ház.
 
==Jegyzetek==
126 543

szerkesztés