„Japán alkotmánya” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(linkek)
a
 
Japán mai alkotmánya, a ''Nihonkoku kempó'' (日本國憲法) 1947. május 3-án lépett érvénybe. Ellenzői amerikai alkotmánynak csúfolják, mert nagyrészt [[Douglas MacArthur]] vezérkarának ([[A szövetséges hatalmak legfőbb parancsnoka|SCAP]]) kormányzati részlege állította össze, s csak azután fordították japánra, mindazonáltal a japán nép és politika azóta is nagyjában-egészében egyöntetűen elfogadja és helyesli. A korabeli japán vezetők legjelentősebb hozzájárulása az volt, hogy a parlament ne egy-, hanem kétkamarás legyen. Leghíresebb paragrafusai és pontjai leszögezik, hogy „a császár az állam és a népegység jelképe, pozíciója a népakaratból ered, mert a felségjogokat a nép birtokolja”, valamint hogy „a japán nép mindörökre lemond a hadviselés szuverén jogáról”, s e végből „semminő szárazföldi, tengeri és légi haderőt nem tarthat fenn”. Előbbibe (ami nem más, mint a császár isten voltának eltörlése) [[Hirohito japán császár|Hirohito]] utódai nevében is belenyugodott, utóbbi pedig kétségessé teszi a [[Japán Önvédelmi Haderő]] létének alkotmányosságát, ám ez ügyben az [[alkotmánybíróság]]i szerepet is betöltő Legfelsőbb Bíróság eleddig a baloldali politikai erők nyomása ellenére sem volt hajlandó állást foglalni. Egyebekben az alkotmány tökéletesen megfelel a nyugati demokratikus elveknek, noha az [[Japán amerikai megszállása|amerikai megszállás]] vége, vagyis [[1952]] óta az egymást követő kormányok úgy értelmezték, hogy a parlament [[bizalmatlansági indítvány]] nélkül is feloszlatható, amit (a konzervatív [[Liberális Demokrata Párt (Japán)|Liberális Demokrata Párt]] mindenkori érdekeinek megfelelően) többször meg is tettek.
 
[[Május 3.]], az alkotmány ünnepe [[Nemzeti ünnep|állami ünnep]] Japánban.
 
== Forrás ==