„Szaruhártya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Schematic diagram of the human eye en.svg|300px|bélyegkép|Right|A szem vázlatos metszete]]
A '''szaruhártya''' (cornea) a [[szem]]golyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része. Görbületének a mértéke, egyénenként és az életkorral változik (fiatalkorban nagyobb, mint az öreg szemben). Görbületének a függőleges és a vízszintes irányban való egyenetlenségét ''[[asztigmatizmus]]nak'' nevezik (ilyenkor a függőleges és vízszintes vonalak nem ugyanabban a pontban fókuszálódnak).
Fontos szerepe van a szembe belépő [[Fénytörés|fény törésében]], amely nagyjából az ideghártyára vetül úgy, hogy a szemlencsének csak a finom beállítást kell elvégeznie. A felnőttekben nincs benne vérér (az oldalsó részeket kivéve), ami megmagyarázza, hogy a szaruhártya miért mentesül a kilökődési reakció alól átültetésnél.
A szaruhártya 5 rétegű, áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen 0,5-0,6 mm vastagságú.
A szaruhártya rétegei (kívülről befelé):
Epithelium
Bowman-hártya (anterior elastic lamina)
Szaruhártya-stróma (substantia propria)
Descemet-membrán (posterior elastic lamina)
Endothelium
Az epithelium három anatómiailag különböző részből áll.
A legkülső réteg, a felszíni epithelsejtek citoplazmatikus kitüremkedéseket tartalmaznak, melyek felszínét a könnyréteg simítja.
Közvetlen az epithelsejtek felszíne alatt egy specializált szárnyas-sejt populáció található. Itt fut a Nervus ophthalmicus, az V. agyideg első ága, mely a corneát idegzi be.
A szárnyas-sejtek körül és mögött húzódik az alap sejtréteg (bázissejt-réteg). A bázisrétegben képződnek a vándorsejtek, melyek a felszíni epithelsejteket helyettesítik azok kopása vagy sérülése esetén.
A második szaruhártya-réteg a Bowman-membrán, mely 8-14 mikron vastag. Ez egy bázismembrán, mely nem sejtekből áll, és az epitheliumot védi és erősíti. Benne kollagén rostok helyezkednek el, melyek csatornákat képeznek, így a szaruhártya-idegek keresztülfuthatnak a szöveten. Ennek a rétegnek rendszertelen szerkezete nyújt védelmet a behatoló sérülésekkel szemben.
A cornea legnagyobb részét a szaruhártya-stróma alkotja. A cornea teljes vastagságának kb. 90%-át teszi ki, közepe kb. 500µm vastag. A strómát alkotó kollagén rostoknak ugyanakkora átmérője és egymás közti távolsága (21-65 nanométer), valamint szabályszerű elrendeződése van (kb. 200 db 2 mikron vastagságú lemez), ezáltal a stróma áttetsző marad.
A strómarostok között található egy réteg glikózaminoglikán, mely 3:1 arányban keratánszulfátot és kondroitint tartalmaz.
Ezek alatt az alábbiak találhatók:
Fibrociták (a kollagén rostokat termelik)
Limfociták (felismerik az idegen testeket, melyek makrofágoktól származnak, és limfokinek felszabadulását okozzák)
Makrofágok (idegen anyagokat vesznek fel, és a fehérjéket a felszínükre juttatják)
Monociták (a véráramból a szövetbe vándorolnak, és ott makrofágokká alakulnak)
Neutrofil granulociták (felismerik az idegen anyagokat, felfalják a mikroorganizmusokat, és beindítják az immunvédekezést)
Valamint szaruhártya-idegek.
A stróma biztosítja a cornea formáját és stabilitását.
A Descemet-membrán az endothelsejtek bázismembránja, mely szintén szabályszerűen elrendezett kollagénrost-rétegekből áll. A Descement-membrán 8-10µm vastag és 55%-os víztartalmú. Feladata az endothelium támasztása.
Az endothelium 4-500.000, 15-30µm átmérőjű sejtből áll, és 4µm vastag. Az endothelsejtek kivonják a fölösleges folyadékot a szövetből és elősegítik a szaruhártya normál hidratációjának fenntartását (78%-os víztartalom).
== Felhasznált irodalom ==
| |||