„Szaruhártya” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Scientist (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Scientist (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
Fontos szerepe van a szembe belépő [[Fénytörés|fény törésében]], amely nagyjából az ideghártyára vetül úgy, hogy a szemlencsének csak a finom beállítást kell elvégeznie. A felnőttekben nincs benne vérér (az oldalsó részeket kivéve), ami megmagyarázza, hogy a szaruhártya miért mentesül a kilökődési reakció alól átültetésnél.
 
 
== Felépítése ==
8 ⟶ 9 sor:
A szaruhártya 5 rétegű, áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen 0,5-0,6 mm vastagságú.
A szaruhártya rétegei (kívülről befelé):
*Epithelium
*Bowman-hártya (anterior elastic lamina)
*Szaruhártya-stróma (substantia propria)
*Descemet-membrán (posterior elastic lamina)
*Endothelium
 
Epithelium
Bowman-hártya (anterior elastic lamina)
Szaruhártya-stróma (substantia propria)
Descemet-membrán (posterior elastic lamina)
Endothelium
 
# Az '''Az epithelium''' három anatómiailag különböző részből áll.
#*A legkülső réteg, a felszíni epithelsejtek citoplazmatikus kitüremkedéseket tartalmaznak, melyek felszínét a könnyréteg simítja.
#*Közvetlen az epithelsejtek felszíne alatt egy specializált szárnyas-sejt populáció található. Itt fut a Nervus ophthalmicus, az V. agyideg első ága, mely a corneát idegzi be.
#*A szárnyas-sejtek körül és mögött húzódik az alap sejtréteg (bázissejt-réteg). A bázisrétegben képződnek a vándorsejtek, melyek a felszíni epithelsejteket helyettesítik azok kopása vagy sérülése esetén.
# A '''A Bowman-membrán''' egy 8-14 [[mikron]] vastag bázismembrán, mely nem sejtekből áll, és az epitheliumot védi és erősíti. Benne kollagén rostok helyezkednek el, melyek csatornákat képeznek, így a szaruhártya-idegek keresztülfuthatnak a szöveten. Ennek a rétegnek rendszertelen szerkezete nyújt védelmet a behatoló sérülésekkel szemben.
# A '''szaruhártya-stróma''' alkotja a cornea legnagyobb részét, teljes vastagságának kb. 90%-át teszi ki, a közepén kb. 500µm vastag. A stróma biztosítja a cornea formáját és stabilitását. A strómát alkotó kollagén rostoknak ugyanakkora átmérője és egymás közti távolsága (21-65 [[nanométer]]), valamint szabályszerű elrendeződése van (kb. 200 db 2 mikron vastagságú lemez), ezáltal a stróma áttetsző marad. A strómarostok között található egy réteg glükózaminoglikán, mely 3:1 arányban keratin-szulfátot és chondroitint tartalmaz. Ezek alatt az alábbiak találhatók:
#*Fibrociták (a kollagén rostokat termelik)
#*[[Limfociták]] (felismerik az idegen testeket, melyek makrofágoktól származnak, és limfokinek felszabadulását okozzák)
#*Makrofágok (idegen anyagokat vesznek fel, és a fehérjéket a felszínükre juttatják)
#*Monociták (a véráramból a szövetbe vándorolnak, és ott makrofágokká alakulnak)
#*Neutrofil granulociták (felismerik az idegen anyagokat, felfalják a mikroorganizmusokat, és beindítják az immunvédekezést)
#*Valamint szaruhártya-idegek.
# A '''Descemet-membrán''' az endothelsejtek bázismembránja, mely szintén szabályszerűen elrendezett kollagénrost-rétegekből áll. A Descement-membrán 8-10µm vastag és 55%-os víztartalmú. Feladata az endothelium támasztása.
# Az '''endothelium''' 4-500.000, 15-30µm átmérőjű sejtből áll, és 4µm vastag. Az endothelsejtek kivonják a fölösleges folyadékot a szövetből és elősegítik a szaruhártya normál hidratációjának fenntartását (78%-os víztartalom).
 
 
== Felhasznált irodalom ==
* {{CambrE|1}}
 
 
==Források==
* [http://www.corneabank.hu/corn=5.php Cornea Bank Budapest]
 
{{csonk-dátum|csonk-anat|2007 májusából}}
 
[[Kategória:Szem]]