Wikipédia

„Hatodik érzék” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „Hatodik érzék Az ember öt organikus érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzéks…”
Címke: formázatlan
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
30 530 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Hatodik érzék
 
 
Az ember öt organikus érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is a tudatunk. Ezt nevezik hatodik érzéknek is, de az angol szakifejezés az ESP (Extrasensory Perception). Ezen terület útörője Sir Richard Burton volt, a későbbiekben egy pszichológus a Duke egyetemről, J. B. Rhine fejlesztette tovább. Ő adott jelentést olyan pszichés fogalmaknak, mint például telepátia, megérzés.▼
 
▲Az ember öt organikus érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is a tudatunk. Ezt nevezik hatodik érzéknek is, de az angol szakifejezés az ESP (Extrasensory Perception). Ezen terület útörőjeúttörője Sir Richard Burton volt, a későbbiekben egy pszichológus a Duke egyetemről, J. B. Rhine fejlesztette tovább. Ő adott jelentést olyan pszichés fogalmaknak, mint például telepátia, megérzés.
J.B. Rhine▼
 
Az 1930as években az észak-karolinai Duke egyetemen J. B. Rhine és felesége Louisa próbáta meg a pszichológia ezen kísérleti ágát fejleszteni. Azért, hogy megelőzzék azt, hogy ezeket a kísérleteket szellemidézéseknek vagy szeánszoknak gondolják, elnevezték parapszichológiának. Amíg Louisa a válalkozó alanyokat kereste, addig a férje egy laborban dolgozott, hogy pontos definíciót tudjon arról adni, hogy mi is az a pszi, az ESP. Ehhez a témához tartozó teszteket is készített. Egyik ilyen felfedezés, talán a leghíresebb, a Zener kártya. Ez egy 25 lapból álló csomag, minden kártyán más alakú minta található.(kör, négyzet, háromszög, stb.) A telepatikus vizsgálatban a "küldő" nézi a kártyát, míg a "fogadó" nem látva azt, próbálja kitalálni. Minden kísérletben a kártyáknak véletlenszerűeknek kellett lenniük, hogy a találatokat ne lehessen a korábbi kísérletek alapján szerzett tudásra alapozni. Először kézzel, majd géppel kevertek, manapság már számítógépeket alkalmaznak.▼
Az 1940es években Rhine, J.G. Pratt és munkatársaik írtak több tanulmányt ebben a témában. ▼
 
▲== J.B. Rhine ==
Kognitív és humanista kutatás▼
 
Az 1960as években a kognitív és humanista pszichológia fejlődésével a parapszichológusok is egyre jobban érdeklődtek az ESP kognitív komponensei iránt. Ezek a szubjektív tapasztalatok, szerepet játszottak abban, hogy az ESP-t elfogadják a pszichológiai körökben. Az észlelés helyett, a memóriát javasolták egy újabb, jobb modellként a pszire. Ez olyan eljárásokat követelt meg, amik nem függtek Rhine által bevezetett erőltett választás módszerétől. Olyan szabad-válasz formákkal, mint amilyeneket Carrington használt az 1930as években, fejlesztették a kísérleteiket, hogy minél magasabb legyen a vizsgált személy érzékenysége az észlelésre. Ezen eljárásokban szerepet kapott a meditáció, a relaxálás, a REM-alvás, és a Ganzfeld ( ez egy enyhe érzészavar-eljárás). Ezen módszerek jobbank bizonyultak a Rhine-féle eljárásoknál.▼
 
▲Az 1930as1930-as években az észak-karolinai Duke egyetemen J. B. Rhine és felesége Louisa próbátapróbálta meg a pszichológia ezen kísérleti ágát fejleszteni. Azért, hogy megelőzzék azt, hogy ezeket a kísérleteket szellemidézéseknek vagy szeánszoknak gondolják, elnevezték parapszichológiának. Amíg Louisa a válalkozó alanyokat kereste, addig a férje egy laborban dolgozott, hogy pontos definíciót tudjon arról adni, hogy mi is az a pszi, az ESP. Ehhez a témához tartozó teszteket is készített. Egyik ilyen felfedezés, talán a leghíresebb, a Zener kártya. Ez egy 25 lapból álló csomag, minden kártyán más alakú minta található.(kör, négyzet, háromszög, stb.) A telepatikus vizsgálatban a "küldő" nézi a kártyát, míg a "fogadó" nem látva azt, próbálja kitalálni. Minden kísérletben a kártyáknak véletlenszerűeknek kellett lenniük, hogy a találatokat ne lehessen a korábbi kísérletek alapján szerzett tudásra alapozni. Először kézzel, majd géppel kevertek, manapság már számítógépeket alkalmaznak.
ESP és a hipnózis▼
▲Az 1940es1940-es években Rhine, J.G. Pratt és munkatársaik írtak több tanulmányt ebben a témában.
 
Van egy hiedelem, hogy a hipnózisban lévő ember is képes az ESP jeleit produkálni. Erről Carl Sargent a Cambride-i egyetem vezető pszichológia professzora hallott, és lefolytatott ezirányú kísérleteket. Negyven egyetemi diákot vont be a vizsgálatba. Ezen diákok egyike sem rendelkezett, saját bevallása szerint, a "hatodik érzékkel". Két csoportra osztotta őket. Mindkét csoport a Zener kártyákkal végzett kísérleteket. A különbség csupán az volt, hogy az egyik csoportot hipnotizálták a vizsgálat előtt, míg a másik éber tudatállapotban hajtotta végre a feladatokat. A kontroll-csoport, ők voltak akiket nem hipnotizáltak, átlagosan a huszönöt kártyából csupán ötöt találtak el, ami lehet csupán a szerencse műve is. A másik csoport a hipnózis alatt már sokkal jobb eredményt ért el. Közel tizenkét (11,9) kártyát találtak el átlagosan. Sargent ebből olyan következtetést vont le, hogy a hipnózisban lévő elme, a relaxáció hatására képes produkálni az ESP-t.▼
 
▲== Kognitív és humanista kutatás ==
 
A Hitetlenkedők▼
 
▲Az 1960as években a kognitív és humanista pszichológia fejlődésével a parapszichológusok is egyre jobban érdeklődtek az ESP kognitív komponensei iránt. Ezek a szubjektív tapasztalatok, szerepet játszottak abban, hogy az ESP-t elfogadják a pszichológiai körökben. Az észlelés helyett, a memóriát javasolták egy újabb, jobb modellként a pszire. Ez olyan eljárásokat követelt meg, amik nem függtek Rhine által bevezetett erőltetterőltetett választás módszerétől. Olyan szabad-válasz formákkal, mint amilyeneket Carrington használt az 1930as években, fejlesztették a kísérleteiket, hogy minél magasabb legyen a vizsgált személy érzékenysége az észlelésre. Ezen eljárásokban szerepet kapott a meditáció, a relaxálás, a REM-alvás, és a Ganzfeld ( ez egy enyhe érzészavar-eljárás). Ezen módszerek jobbankjobbnak bizonyultak a Rhine-féle eljárásoknál.
A Nemzeti Tudományos Akadémia tudósai közül 96% vallja magát hitetlennek a témával kapcsolatban. Csupán 4% hisz abban, hogy létezik a pszi. 10% szerint lehet ösztökélő a parapszichológia kutatás. A Nemzeti Tudományos Akadémia szoponzorálásával került kiadásra az Enhancing Human Performance című mű, ami a parapszicholóiával szemben fogalmaz meg kritikát. A kritikusok legnagyobb problémája, hogy a kísérleteket amiket végeztek nem dokumentálták, hiába voltak azok eredményei statisztikailag szignifikánsak. Továbbá nem voltak megelégedve azzal sem, hogy nem volt a vizsgálati medódusok mögött egy járható, követhető elmélet.▼
 
 
▲== ESP és a hipnózis ==
 
Referenciák▼
 
▲Van egy hiedelem, hogy a hipnózisban lévő ember is képes az ESP jeleit produkálni. Erről Carl Sargent a Cambride-i egyetem vezető pszichológia professzora hallott, és lefolytatott ezirányú kísérleteket. Negyven egyetemi diákot vont be a vizsgálatba. Ezen diákok egyike sem rendelkezett, saját bevallása szerint, a "hatodik érzékkel". Két csoportra osztotta őket. Mindkét csoport a Zener kártyákkal végzett kísérleteket. A különbség csupán az volt, hogy az egyik csoportot hipnotizálták a vizsgálat előtt, míg a másik éber tudatállapotban hajtotta végre a feladatokat. A kontroll-csoport, ők voltak akiket nem hipnotizáltak, átlagosan a huszönöthuszonöt kártyából csupán ötöt találtak el, ami lehet csupán a szerencse műve is. A másik csoport a hipnózis alatt már sokkal jobb eredményt ért el. Közel tizenkét (11,9) kártyát találtak el átlagosan. Sargent ebből olyan következtetést vont le, hogy a hipnózisban lévő elme, a relaxáció hatására képes produkálni az ESP-t.
1. Gracely, Ph.D., Ed J. (1998). "Why Extraordinary Claims Demand Extraordinary Proof". PhACT.. Retrieved 2007-07-31. ▼
 
2.Britannica Online Encyclopedia, Retrieved October 7, 2007. ▼
 
3."Glossary of Key Words Frequently Used in Parapsychology". Parapsychological Association. Retrieved 2006-12-24.▼
 
4."Definition of extrasensory perception". Merriam-Webster OnLine. Retrieved 2007-09-06. ▼
▲A== Hitetlenkedők ==
5.The Conscious Universe: The Scientific Truth of Psychic Phenomena by Dean I. Radin Harper Edge,▼
 
6.Robert Todd Carroll. "ESP (extrasensory perception)". Skeptic's Dictionary!. Retrieved 2007-06-23.▼
 
7.Vernon, David (1989). (ed.) Donald Laycock, David Vernon, Colin Groves, Simon Brown. ed. Skeptical - a Handbook of Pseudoscience and the Paranormal. Canberra, Australia: Canberra Skeptics. p. 28. ▼
▲A Nemzeti Tudományos Akadémia tudósai közül 96% vallja magát hitetlennek a témával kapcsolatban. Csupán 4% hisz abban, hogy létezik a pszi. 10% szerint lehet ösztökélő a parapszichológia kutatás. A Nemzeti Tudományos Akadémia szoponzorálásávalszponzorálásával került kiadásra az Enhancing Human Performance című mű, ami a parapszicholóiávalparapszichológiával szemben fogalmaz meg kritikát. A kritikusok legnagyobb problémája, hogy a kísérleteket amiket végeztek nem dokumentálták, hiába voltak azok eredményei statisztikailag szignifikánsak. Továbbá nem voltak megelégedve azzal sem, hogy nem volt a vizsgálati medódusokmetódusok mögött egy járható, követhető elmélet.
8.Bösch, H. (2004). "Reanalyzing a meta-analysis on extra-sensory perception dating from 1940, the first comprehensive meta-analysis in the history of science". 47th Annual Convention of the Parapsychological Association. Vienna University. ▼
 
9.Honorton, C. (1975). "Error some place!". Journal of Communication 25 (25): 103–116. ▼
 
10.Martin, D.R., & Stribic, F.P. (1938). "Studies in extrasensory perception: I. An analysis of 25, 000 trials". Journal of Parapsychology 2: 23–30. ▼
 
11.Riess, B.F. (1937). "A case of high scores in card guessing at a distance". Journal of Parapsychology 1: 260–263. ▼
 
12.Rhine, J.B. (1966). Foreword. In Pratt, J.G., Rhine, J.B., Smith, B.M., Stuart, C.E., & Greenwood, J.A. (eds.). Extra-Sensory Perception After Sixty Years, 2nd ed. Boston, US: Humphries. ▼
▲== Referenciák ==
13.Sherwood, S. J. & Roe, C. (2003). "A review of dream ESP studies conducted since the Maimonides studies". Journal of Consciousness Studies 10: 85–109. ▼
 
14.Bem, D. J. et al. (2001). "Updating the Ganzfeld database". Journal of Parapsychology 65: 207–218. ▼
 
15.McConnell, R.A., and Clark, T.K. (1991). "National Academy of Sciences' Opinion on Parapsychology" Journal of the American Society for Psychical Research, 85, 333-365. ▼
▲1.# Gracely, Ph.D., Ed J. (1998). "Why Extraordinary Claims Demand Extraordinary Proof". PhACT.. Retrieved 2007-07-31.
16.http://findarticles.com/p/articles/mi_m2320/is_n3_v56/ai_13771782/pg_5 Retrieved February 4, 2007 ▼
▲2.# Britannica Online Encyclopedia, Retrieved October 7, 2007.
17.Carroll, Robert Todd (2005). "ESP (extrasensory perception)". The Skeptic's Dictionary. Retrieved 2006-09-13.▼
▲3.# "Glossary of Key Words Frequently Used in Parapsychology". Parapsychological Association. Retrieved 2006-12-24.
▲4.# "Definition of extrasensory perception". Merriam-Webster OnLine. Retrieved 2007-09-06.
▲5.# The Conscious Universe: The Scientific Truth of Psychic Phenomena by Dean I. Radin Harper Edge,
▲6.# Robert Todd Carroll. "ESP (extrasensory perception)". Skeptic's Dictionary!. Retrieved 2007-06-23.
▲7.# Vernon, David (1989). (ed.) Donald Laycock, David Vernon, Colin Groves, Simon Brown. ed. Skeptical - a Handbook of Pseudoscience and the Paranormal. Canberra, Australia: Canberra Skeptics. p. 28.
▲8.# Bösch, H. (2004). "Reanalyzing a meta-analysis on extra-sensory perception dating from 1940, the first comprehensive meta-analysis in the history of science". 47th Annual Convention of the Parapsychological Association. Vienna University.
▲9.# Honorton, C. (1975). "Error some place!". Journal of Communication 25 (25): 103–116.
▲10.# Martin, D.R., & Stribic, F.P. (1938). "Studies in extrasensory perception: I. An analysis of 25, 000 trials". Journal of Parapsychology 2: 23–30.
▲11.# Riess, B.F. (1937). "A case of high scores in card guessing at a distance". Journal of Parapsychology 1: 260–263.
▲12.# Rhine, J.B. (1966). Foreword. In Pratt, J.G., Rhine, J.B., Smith, B.M., Stuart, C.E., & Greenwood, J.A. (eds.). Extra-Sensory Perception After Sixty Years, 2nd ed. Boston, US: Humphries.
▲13.# Sherwood, S. J. & Roe, C. (2003). "A review of dream ESP studies conducted since the Maimonides studies". Journal of Consciousness Studies 10: 85–109.
▲14.# Bem, D. J. et al. (2001). "Updating the Ganzfeld database". Journal of Parapsychology 65: 207–218.
▲15.# McConnell, R.A., and Clark, T.K. (1991). "National Academy of Sciences' Opinion on Parapsychology" Journal of the American Society for Psychical Research, 85, 333-365.
▲16.# [http://findarticles.com/p/articles/mi_m2320/is_n3_v56/ai_13771782/pg_5] Retrieved February 4, 2007
▲17.# Carroll, Robert Todd (2005). "ESP (extrasensory perception)". The Skeptic's Dictionary. Retrieved 2006-09-13.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatodik_érzék”