„Karbid” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Karbid'''on a [[kémia|kémiában]] általában a [[fém]]ek [[szén]]nel alkotott vegyületeit értjük. Tulajdonképpen csak a nemesgázoknak és a nemfémes elemeknek nincsen ''karbid''juk.
 
Jól ismertek az alkáli- és alkáliföldfémek (pl.: [[kalcium-karbid]]) valamint az átmeneti fémek, valamint a lantanoidák és aktinoidák szénnel alkotott vegyületei. A félfémek közül az [[alumínium]]mal, [[szilícium]]mal, [[bór]]ral és [[berillium]]mal alkot vegyületet a szén.
 
 
== Karbidvegyületek ==
 
 
Formálisan a karbidok mind a szén vegyületei, de a kémiai kötések alapján három típusukat különböztetjük meg:
 
17 ⟶ 14 sor:
 
=== Kovalens karbidok ===
 
 
Csak a [[bór]] (B<sub>4</sub>C) és a [[szilícium]] (SiC) karbidja tartozik ide. Mindkettő [[kovalens kötés]]ű atomrácsokat képez, igen nagy [[szilárdság]]ú és magas [[olvadáspont]]ú [[vegyület]]ek. Szerkezetük és ezáltal keménységük a [[gyémánt]]hoz hasonlít. Ha ezek a vegyületek szennyező [[atom]]okat v. szénfelesleget tartalmaznak, [[félvezető]]vé válnak.
 
 
=== Sószerű karbidok ===
 
 
A legtöbb karbid ebbe a csoportba tartozik. Ezek a karbidok [[víz]] vagy [[sav]] hatására hidrolizálnak, belőlük a karbidiontól függően [[acetilén]] vagy [[metán]] fejlődik. Jó példa erre a [[kalcium-karbid]] (avagy ''kalcium-acetilid'') és víz reakciója, mely során acetilén és kalcium-hidroxid keletkezik:
 
38 ⟶ 31 sor:
 
=== Interszticiális karbidok ===
 
 
Az elnevezés a fémrácsok hézagai közé ékelődő szénatomokra utal. Jellemzően az átmenetifémek karbidjai ilyenek, jelentősen megváltoztatva azok tulajdonságait, tulajdonképpen [[ötvözet]]et alakítva ki. Ilyen karbid és fém ([[vas|Fe]]) ötvözete a közismert [[acél]] is, illetve további fémekkel (pl: Cr, Mo, V, Mn, W, Ni, Co ) történő ötvözetei.
 
45 ⟶ 36 sor:
 
Az úgynevezett ''tűzálló karbidok'' (pl.: [[titán]], [[vanádium]], [[volfrám]], [[molibdén]], stb. karbidja) szintén igen kemények ([[Mohs-féle keménységi skála|Mohs]] 8-10), magas olvadáspontúak, és a kémiai hatásoknak is jobban ellenállnak.
 
 
 
=== "Szerves" karbidok ===
 
A karbidok különleges szerepet foglalnak el a [[szerves kémia|szerves]] és [[szervetlen kémia]] határán. Míg maguk a ''fém-karbidok'' szervetlen vegyületnek számítanak, és az előállításuk is tisztán szervetlen [[vegyület]]ekből történhet, addig a fenti reakciók során keletkező [[szénhidrogén]]ek (pl.: [[acetilén]], [[metán]]) már nem csak a szervetlen kémia, hanem a [[szerves kémia]] tárgykörébe is tartoznak. Azaz tisztán ''szervetlen'' anyagokból ([[kalcium-karbonát|mészkő]], [[szén]], [[víz]]) a ''szerves'' kémia tárgykörébe is eső vegyületet lehet előállítani.
 
A karbidok különleges szerepet foglalnak el a [[szerves kémia|szerves]] és [[szervetlen kémia]] határán. Míg maguk a ''fém-karbidok'' szervetlen vegyületnek számítanak, és az előállításuk is tisztán szervetlen [[vegyület]]ekből történhet, addig a fenti reakciók során keletkező [[szénhidrogén]]ek (pl.: acetilén, metán) már nem csak a szervetlen kémia, hanem a [[szerves kémia]] tárgykörébe is tartoznak. Azaz tisztán ''szervetlen'' anyagokból (mészkő, szén, víz) a ''szerves'' kémia tárgykörébe is eső vegyületet lehet előállítani.
 
== Előállításuk ==
 
 
A karbidok előállítása különbözőképpen történhet. Az ionos vegyületek gyártása magas hőmérsékleten, jellemzően ívkemencében történik (pl.: [[kalcium-karbid]] gyártása.)
 
Az átmenetifém-karbidok szintén magas hőmérsékleten alakulnak ki (lásd [[acélgyártás]]).
 
 
 
== Jelentőségük ==
 
 
Lásd fenn: [[acetilén]]gyártás, ötvözetek, gép- és acélipar
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karbid