Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{BS-header|Pécs–Bátaszék-vasútvonal}}
{{BS-daten
|DE-KBS=64
|STRECKENNR=64-es vasútvonal
|LÄNGE=68
|SPURWEITE=1435
}}
{{BS-table}}
{{BS|eABZlg|||[[Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal|egykori Pécs–Harkány-vasútvonalvonal Harkány felé]] / [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal|40. sz. vonal]]|}}
{{BS|BHF|0|'''[[Pécs]]'''}}
{{BS|BHF|2|[[Pécs Külváros]]}}
{{BS|eBHF|10|[[Pécs-Vasas]]}}
{{BS|eHST|13|[[Vasas-Hird]]}}
{{BS|eABZlf|||[[egykori iparvágány Hosszúhetény felé]]|}}
{{BS|eHST|17|[[Hosszúhetény]]}}
{{BS|eHST|20|[[Dombay-tó]]}}
|}
|}
A '''Pécs–Bátaszék-vasútvonal''' a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 64-es számú, nem [[villamos vontatás|villamosított]] vonala. [[Baranya megye]]ben, a [[Mecsek]] keleti részén található. Eredetileg [[Pécs]]et kötötte össze a fontos [[Duna]]-völgyi vasúti csomóponttal, [[Bátaszék]]kel.
 
[[1997]]-ben a vonal [[Pécsvárad]] - [[Palotabozsok]] közötti szakaszán a vonatokat pótlóbuszokkal váltották fel, s a [[2003]]-as [[Bzmot]]-vész során erre a sorsra jutott a Bátaszék - Palotabozsok vonalrész is. A megmaradt Pécs - Pécsvárad szakaszon [[agglomeráció|elővárosi]] forgalom zajlott, ám az alacsony pályasebesség és a kevés vonat miatt az utasok egyre inkább átpártoltak a buszhoz. A [[Pécs]] és [[Pécsvárad]] közötti vonalszakaszon a személyszállítás [[2009]]. [[december 13.|december 13-tól]], a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.<ref>[http://www.mav-start.hu/res/legfontosabb_menetrendi_valtozasok_2009_dec.pdf A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)]</ref>
 
==Története==
A Pécs-Bátaszék [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et (eredetileg 292-es számú vonal) [[1911]]-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a [[vasút]] általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve.
 
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki [[szén]][[bánya]]kat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt [[mezőgazdaság]]i termékeket (elsősorban [[Fa (anyag)| fát]]) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az [[erdősmecske]]i [[gránit]]bánya is: a falu vasútállomására a követ egy [[kisvasút]] szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a [[Hosszúhetény]] keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen [[2005]]-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal [[földrajz]]i helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az [[Alföld]]re: így nem csoda, hogy a [[Kiskunfélegyháza]] illetve [[Szeged]] felé közlekedő gyorsvonatok egészen a [[1990-es évek|90-es évekig]] erre jártak. A vonalnak a [[1970-es évek|70-es években]] fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti [[Csikéria]] - [[Szabadka]] vasútvonal kiesése: ezután Szeged [[nyugat (égtáj)|nyugat]]i irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé.
 
==A vonal leépülése==
{{források}}
 
==Irodalom==
* Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz
* A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006.
 
* http://www.sin-ter.hu
==Külső hivatkozások==
* [http://www.sin-ter.hu www.sin-ter.hu]
 
{{magyar vasútvonal}}