„Antiopé (Aszóposz leánya)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
átírva, más forrásból bővítve, már nem copy
1. sor:
[[Fájl:Rundgang 44 - Jupiter und Antiope.jpg|bélyegkép|Anna Dorothea Therbusch: Jupiter és Antiope. 1775]]
'''Antiopé''', [[Görögország|görög]] [[mitológia]]i alak, [[Nükteusz]] [[thébai]] király és Polüxó leánya. [[Zeusz]] egy szatír képében elcsábította. Az apja terhes leányát látva iszonyú haragra gerjedt, ezért Antiopé [[Sziküón]]ba menekült, ahol [[Epópeusz]] király felesége lett. Nükteusz szégyenében öngyilkos lett, de halála előtt bátyjára, Lükoszra bízta, hogy álljon bosszút. Lükosz feldúlta Sziküónt, megölte Epópeuszt, Antiopét pedig visszavitte Thébaiba. Eközben Antiopé megszülte ikerfiait, [[Amphión]]t és Zéthoszt, de kénytelen volt kitenni őket a Kitharión hegyére. Lükosz Antiopét börtönbe záratta, és feleségével, Dirkével együtt kegyetlenül sanyargatta. Végül kiszabadult, a Kithariónon, fiainál keresett menedéket. A fiai Dirkét egy bika szarvaira kötözték (mivel ő is ezt a sorsot szánta anyjuknak), s holttestét egy forrásba vetették, Lükoszt pedig megölték. A [[mítosz]] egy másik változata szerint [[Dionüszosz]] őrületet bocsátott Antiopéra amiatt, hogy fiai megölték hívét, Dirkét. Az asszony bebolyongta egész [[Hellász]]t, mígnem végül találkozott [[Phókosz (Ornütión fia)|Phókosszal]], aki meggyógyította és feleségül vette. A monda legtöbb elemét [[Propertius]] őrizte meg, amely [[Euripidész]] egy elveszett tragédiája alapján íródott.
 
'''Antiopé''', thébai királylány a [[Görögország|görög]] [[mitológia|mitológiában]], az ''[[Odüsszeia]]'' szerint [[Aszóposz]] folyamisten lánya, más források szerint szülei [[Nükteusz]] és Polüxó voltak.
==Források==
 
[[Zeusz]] szatír alakjában közeledett a lányhoz és teherbe ejtette. Antiopé haragos apja elől [[Sziküón]]ba menekült, ahol [[Epópeusz]] király felesége lett. Nükteusz szégyenében öngyilkos lett, de halála előtt megeskette bátyját, Lükoszt, hogy meg fogja torolni a becsületén esett sérelmet. Lükosz megtámadta és leigázta Sziküónt, Epópeuszt megölte, Antiopét pedig magával hurcolta Thébaiba. A visszafelé úton a boiótiai Eleutheraiban Antiopé ikreket szült, és kitette őket a Kitharión hegyére. Egy pásztor megtalálta a csecsemőket, az [[Amphión]] és [[Zéthosz]] nevet adta nekik, és felnevelte őket.
*{{KiKiMitol copy|44}}
 
Lükosz és felesége, Dirké, tömlöcbe vetették Antiopét, és kegyetlenül bántak vele. Egyszer azonban bilicsei maguktól lehulltak, Antiopé pedig fiaihoz menkült. A fiúk Dirkét bosszúból egy bika szarvaira kötözték, és amikor már halálán volt, egy forrásba dobták. [[Dionüszosz]] tébollyal sújtotta Antiopét, így büntetve fiait. Az asszonyt [[Phókosz (Ornütión fia)|Phókosz]] meggyógyította, majd feleségül vette.
 
A ''[[Farnese-bika]]'' szoborcsoporton, amely Dirké bűhődését ábrázolja, Antiopé a háttérben szemlélőként van jelen. Antiopé tragikus történetét [[Euripidész]], [[Marcus Pacuvius]] és [[Livius Andronicus]] dolgozták fel, ezek a drámák azonban nem maradtak fenn. (Euripidész darabjának töredékeit [[Hyginus]], az [[Apollodori Bibliotheca]] és [[Apollóniosz Rhodiosz]] közvetítésével ismerjük.) A történet legrészletesebben [[Propertius]]nál található meg.
 
==Források==
* Apollodórosz: ''[http://mek.niif.hu/05700/05780/05780.htm Mitológia.]'' Ford. Horváth Judit. Budapest: Európa. 1977.
* {{pnl|szócikk=Antiopé|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/005/pc000550.html#1}}
* {{Pecz|url=http://mek.niif.hu/03400/03410/html/614.html}}
* [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]: ''Mitológiai kislexikon.'' Budapest: Könyvkuckó. 1998. 46–47. o. ISBN 963 9077 71 2
* {{KiKiMitol copy|44}}
 
==Külső hivatkozások==
{{commonscat|Antiope}}
* [[Ritoók Zsigmond (filológus)|Ritoók Zsigmond]]: ''[http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:bLUB9WsvowoJ:ookor.hu/archive/cikk/2007_1_2_ritook.pdf Euripidész Antiopéja.]''
{{portál|ókor}}