|
[[Fájl:REmpire-29 Bithynia.png|bélyegkép|250px|Bithünia provincia]]
'''Bithünia''', [[ókor]]i ország [[Kis-Ázsia]] északnyugati részén, a mai [[Törökország]] területén. Lakosai [[Trákia|trákok]] voltak, akik országukban bizonyos fokú autonómiával rendelkeztek, amikor [[Kürosz]] [[Perzsia|perzsa]] király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után a bithüniaiak kihasználták a [[Makedónia|makedón]] uralkodó utódainak, a [[diadokhoszok]]nak egymás ellen viselt háborúit, hogy biztosítsák függetlenségüket a [[Szeleukida Birodalom]]mal szemben. [[I. e. 297]]-ben [[Zipoitész]] vezetésével helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt [[i. e. 280]] körül [[I. Nikomédész]] követte, aki megalapította [[Nikomédia]] városát, amely a virágzó birodalom székhelye lett. Uralkodása idején és utódai ([[I. Prusziasz]], [[II. Prusziasz]], [[II. Nikomédész]]) alatt Bithünia elsősorban [[Pergamon]]nal és a szeleukidákkal vívott csatákat. Más népekkel szövetségre törekedett, így a [[galatia]]iakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be [[Ázsia|Ázsiába]] [[i. e. 278]] – [[i. e. 277]]-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült [[karthágó]]i hadvezért, [[Hannibal|Hannibált]], bár később kiadatására kényszerült volna, ha ezt Hannibál öngyilkosságával meg nem előzi.
A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a [[Görögország|görög]] kultúra iránt. Bithünia [[IV. Nikomédész]] uralkodása alatt, a [[mithridatész]]i háborúk során (lásd: [[Pontosz]]) teljesen [[Római Birodalom|római]] függőségbe került, s az uralkodó országát [[i. e. 75]] – [[i. e. 74]]-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.
|}
== ForrásokFelhasznált források ==
*{{Eltűnt népek copy|28–29}}
== További irodalom ==
{{pecz}}
Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott?kormányzott? Bp.:Springer, 1994
{{Romai provincia}}
[[Kategória:Anatólia ókori államai]]
[[Kategória:Anatólia történelme]]
[[en:Bithynia]]
|
