„VII. Erik dán király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a mek.niif -> mek.oszk
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Kalmari unió
1. sor:
{{egyért2|a dán királyról|VII. Erik (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a norvég királyról|III. Erik (egyértelműsítő lap)}}
 
{{Uralkodó infobox
| név = VII. Erik
31 ⟶ 30 sor:
 
== Élete és uralkodása ==
Erik apja VII. Vratiszláv pomerániai herceg, [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] anyjának, [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné]] volt az öccse.<ref>[http://fmg.ac/Projects/MedLands/POMERANIA.htm#_Toc196472158 FMG/Pomerania]</ref> Anyja Mecklenburgi Mária, III. Henrik mecklenburgi herceg és Dániai Ingeborg lányaként [[IV. Valdemár dán király]] unokájaként látta meg a napvilágot.<ref name=pallas /><ref>[http://fmg.ac/Projects/MedLands/MECKLENBURG.htm#Mariediedafter13May1402 FMG/Mecklenburg]</ref>. [[I. Margit dán királynő]] adoptálta<ref name=nagylexikon /> és Norvégiában [[1388]]-ban utódának jelölte ki<ref name=pallas />, a [[kalmariKalmari úniounió]] által egyesített Norvégia. Svédország és Dánia rendjei pedig [[1396]]-ban ismerték el jövendőbeli királyuknak<ref name=pallas />.
 
A korabeli feljegyzések szerint tehetségtelen, gyáva és kegyetlen ember<ref name=pallas /> Margit királynő halála után, [[1412]]-ben vette át közvetlenül a hatalmat<ref name=pallas /> és nemsokára gyülölet és nevetség tárgya lett<ref name=pallas />. Azt a célt tűzte ki magának, hogy egy a kalmari unio résztvevőit egy nagy dán államban egyesíti és elhódítja a Hanzától a balti-tengeri uralmat<ref name=skandinav>A. Sz. Kan: ''A skandináv országok története'' (История скандинавских стан, Moszkva, 1971); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, fordította Gellért György és Dalos György, 57. oldal</ref>. Erik [[1415]] és [[1432]] között a schleswigi Henrikkel viselt háborút, akit ki akart forgatni az örökségéből<ref name=pallas />, [[1432]]-ben azonban kénytelen volt erről lemondani<ref name=pallas />. A [[Hanza-szövetség]]gel [[1426]] és [[1435]] között<ref name=nagylexikonfolyt>{{MNL|7|439}}</ref>, és a holsteini grófokkal<ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, 57. oldal</ref> vívott háborúja is sikertelen volt<ref name=revai />, melynek eredményeképpen a ''vordingborgi szerződés'' alapján a területet, mint örökölt hűbért VII. Adolf grófnak kellett átengednie<ref name=europa />. Népszerűtlenségét tovább növelve [[1429]]-től [[Øresund]]-nál minden nem svéd illetőségű hajóra vámot vetett ki<ref name=europa /><ref>Ez volt híres ''Sund-vám''; rövid időn belül így a tengerszorosok a Dán Királyság valóság aranybányáivá lettek (vö.: Skandináv országok története, 57. oldal)</ref>.