„Kassúk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
[[Kép:Kassite dynasty Babylonia locator map 2.svg‎|jobbra|275px|bélyegkép|Babilónia, i. e. 13. század]]
 
A '''kassúk''', más néven '''kassziták''' [[ókor]]i nép. A történelembentörténelem először mintszínpadán a [[Irán|nyugat-iráni]] fennsík lótenyésztő lakóinépeként jelennekjelentek meg., Azinnen vándoroltak az [[i. e. 18. század]]ban beáramlottak [[Babilónia|Babilóniába]],. elfoglalták a térségetLeigázták és egész az [[i. e. 12. század]]ig hatalmukbanfennhatóságuk alatt tartották a területet. IdőszámításunkAz ezt követő mintegy ezer esztendőben, időszámításunk kezdetéig többé-kevésbéviszonylagos függetlenségüket megtartották, de azt követően asszimilálódtak a függetlenekkörnyező voltaknépességbe. Egyes feltételezések [http://www.lexiline.com/lexiline/lexi49.htm] az [[Ókori Egyiptom|Egyiptomot]] elfoglaló [[hükszoszok]]kal azonosítják őket.
 
Nyelvemlékeik csak névelemekből és babiloni írnokok megbízhatatlan feljegyzéseiből származnak, ezért nyelvükre vonatkozóan csak homályos feltevések alakultak ki. Egyesek szerint indoeurópai nyelvűek, mások azonban rámutatnak arra, hogy ragozónak tűnik, márpedig az indoeurópai nyelvek között elvileg nincs ragozó nyelv (a kivételt az anatóliai nyelvek képezik, ezek besorolására vonatkozóan máig sincs megnyugtatóan egységes álláspont a nyelvészek között).
24. sor:
[[Asszíria]] 1364-ig bizonyos megosztottságban élt. Mitanni több, mint száz évig tartotta megszállva Ninivét, a maradék területek pedig névleg Babilon vazallusai voltak. 1371-ben némileg lazult a függőség, mikor az első tengerföldi dinasztiát a kassziták elüldözték, [[Éa-gámil]] helyét I. Kadasman-Enlil, Kussúkhe királya foglalta el, aki így Karadúnias királyává vált (a kassziták így nevezték Babilont).
 
Az 1364-es év újabb fordulópont a Közel-Kelet életében. I. e. 1364-ben (vagy i. e. 1355-ben) halt meg III. Amenhotep, az utolsó egyiptomi uralkodó, akinek 1334-ig bezárólag még volt némi tekintélye. Halálával nemcsak Egyiptomban szabadultak el az indulatok, de Egyiptom területén kívül a vazallusok is. I. Šuppiluliumaš hettita király ez évben óriási vereséget szenvedett Mitannitól, annak ellenére, hogy Aššur - talán nem véletlenül - éppen ugyanakkor támadt Mitannira. De ez volt Mitanni utolsó nagy győzelme, s hosszú ideig Hatti utolsó veresége. Aššurban ez évben lépett trónra a Középasszír kor második uralkodója, I. Aššur-uballit, az első, aki külpolitikájában teljesen önállóan viselkedett. Saját nevében küldött követeket [[Ehnaton]]hoz, mint egy önálló uralkodó - ami ellen a kasszita KaradûniašKaradűniaš királya, Burnaburiaš hiába tiltakozott.
 
Az új egyensúlyi helyzet nem kevésbé volt bonyolult, mint a korábbi: Karadúnias számára nem volt közömbös, hogy Elám mit tervez, hiszen Elám mindig is készen állt nyugat felé terjeszkedni, s csak az alkalomra várt. Ebből kifolyólag viszonylag tehetetlenül szemlélték [[Assur (település)|Assur]] önállóskodását. Assur viszont a hettita-barát [[hurrik|hurri]] uralkodó, [[Sattivaza]] trónralépése után csak beszűkült mozgásterülettel rendelkezett, hiszen gyakorlatilag [[Hettita Birodalom|Hatti]] közvetlen szomszédjává vált, s a nagy birodalom elzárta előle a hódítási lehetőségeket. [[I. Assur-uballit asszír király|I. Assur-uballit]] – hogy ne kerüljön két tűz közé – mind Karadúniassal, mind Mitannival kiegyezett. Hattit viszont egyelőre lekötötte a gyengélkedő Egyiptom. Egyiptom számára ezidőtájt nem maradt más lehetőség a nagypolitikában, mint a szíriai zavarkeltés, mely több-kevesebb sikerrel feltartotta a hettitákat [[Horemheb]] idejéig. Ebben a helyzetben a kasszita állam mentesült a nyugati fenyegetettségtől, és erőit kelet felé fordíthatta.
33. sor:
 
== A kasszita állam ==
A kassziták hosszú babiloni tartózkodása alatt az állam [[II. Burnaburias babiloni király|II. Burnaburias]] idején volt a legerősebb, de akkor is mindössze annyira jutottak, hogy a [[Tengerföld]]et hódoltassák, amivel megszüntették az utolsó sumer államot. A kassziták vitathatatlan politikai tehetetlenségének oka gazdasági és társadalmi berendezkedésükben keresendő. A huszadik század eleji történészek – s helyenként a maiak is, nem kevés rasszista éllel – a nép tehetetlenségének (nomadizáló életmódjuk) számlájára írták ezt. Persze elképzelhető, hogy Karadúnias hosszú fennállásának okai között ott található az a tény, hogy Hammurapi államszervezetébe fészkelték be magukat a kassziták. ''„...„… nem a kassziták tartották Babilont, hanem a babiloni államszervezet tartotta a kasszitákat”'', mondja Leo Oppenheim. Tény az is, hogy az elámiták rövid gazdasági és politikai fellendülést hoztak Babilonnak. Az elámiták sikerei viszont Asszíria visszaszorulásával is magyarázhatók. Karadúnias háttérbe szorulásának valódi oka talán éppen abban keresendő, hogy fennállásának teljes tartama alatt a korábbi vazallussal, Assurral hadakozott. E küzdelem sokáig eldöntetlen maradt, ami az instabil belső állapotú Középasszír kor és Hatti fenyegetésének következménye is - de ugyanakkor a kassziták elvitathatatlan érdeme is. A kasszita dinasztia végül nem is Assur csapásai alatt omlott össze, hanem egy váratlan elámita betörés következtében egy olyan időszakban, amikor mind Assur, mind Karadúnias megingott az arameus invázió hatására.
 
A kassziták katonai szervezete hozta létre a ''bít(u)'' (= ház) néven ismert közigazgatási rendszert, amely a legerősebb családok és nemzetségek által felosztott és uralt államot jelenti. A ''ház urai'' igazgatták a közigazgatási egységeket, teljesítették az állam felé a kötelezettségeket, de egyúttal az állammal szemben védték érdekeiket. A ''házak'' idővel egyénileg is megerősödtek, és a királyi hatalom korlátaivá, később megbuktatóivá váltak.
42. sor:
* '''Komoróczy Géza''': ''Az ókori Kelet'' ([http://www.ookor.hu/ ÓKOR],2006. V. évf. 3-4. szám) ISSN 1589-2700
*''Világtörténet'' (1/10 kötet), Kossuth Kiadó, Budapest, 1967
*{{Eltűnt népek|76}}<!--A másolmány mondatokat átírtam-->
 
{{portál|ókor}}
 
[[Kategória:Ókori közel-keleti népek]]
[[Kategória:Mezopotámia]]
 
[[en:Kassites]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kassúk