„Domus Aurea” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: j |
ádolgoz |
||
1. sor:
{{Világörökségi helyszín infobox|
név=[[Róma történelmi központja]]|
kép=
felirat=
ország=Olaszország|
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek|
típus=Kulturális helyszín|
év=1980|}}
A '''Domus Aurea''' (jelentése ''aranyház)'' [[Nero római császár|Nero]] [[Római Birodalom|római]] császár egykori palotája [[Róma|Rómában]] a [[Palatinus]] és az [[Esquilinus]] halom között.
==Története==
A palota építését Nero római császár rendelte el az i.sz. 64-es tűzvész után, amelyet egyes korabeli források szerint maga okozott. Az épület [[Severus (építész)|Severus]] és [[Celer]] római építészek tervei szerint épült fel. Bejárata a [[Forum Romanum]]ra nyílt, előtte a több mint 35 méter magas szobra állt, az úgynevezett „colossus”. A császár palotája köré óriási parkokat építtetett, tavakat és ligeteket létesített, valamint egy állatkertet is. A palota termeit gyöngyházberakással, drágakövekkel díszítette. Az ebédlő mennyezete elefántcsontból készült. A falakat művészi freskók borították, ezek nagyrészét [[Fabullus]] festette. A római írók szerint a palota mesés pompával volt berendezve, középpontjában az égboltozat mozgását jelképező kerek és állandóan forgó terem volt.
A palota építése hatalmas összegeket emésztett fel és Nero öngyilkosságakor (i.sz. 68-ban) még befejezetlenül állt. [[Marcus Salvius Otho római császár|Marcus Salvius Otho]] uralkodása idején folytatták az építkezést, de a későbbiekben [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Vespasianus]] végleg leállította a munkálatokat. A palotához tartozó tavat feltöltette, helyén építtette fel a [[Colosseum]]ot. A palota műkincsei római szentélyek és nemesek házaiba kerültek. I.sz. 100-ban egy tűzvészben részlegesen elpusztult. Az épület egyes részeinek felhasználásával [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus császár]] közfürdőt létesített. Ettől kezdve a palota végleges pusztulásra lett ítélve.
1506-ban bizonyos Felice de Fredit, akinek itt volt a szőlőbirtoka, munkásai figyelmeztették, hogy a földkéreg alatt nagy űr nyílt meg, sőt az egyik földműves bele is esett. Ekkor fedezték fel ismét a betemetett egykori palotát. De Fredi értesítette a római hatóságokat is. Segítségükkel, valamint a helyi művészek — közöttük [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]] — közbenjárásával feltárták a romokat. Itt találták meg a híres [[Laokoón-csoport|Laokoón-szoborcsoportot]], amely ma a [[Vatikáni Múzeum]]ban látható. A szép, színes dekoratív falfestmények is megragadták a művészek képzeletét és mivel úgy vélték, hogy barlangban, grottában találták eme fura figurákat, rajzokat, ''groteszkeknek'' (olaszul ''grottesche)'' nevezték. A következő évszázadok során a Domus Aurea romjait módszeresen feltárták. A nagyközönség előtt a 21. század elején nyíltak meg kapui.
*{{MűvLex copy|1|553}}▼
==Felhasznált irodalom==
{{Commons}}
*{{cite book|last=Ürögdi|first=György|title=Róma|year=1980|publisher=Panoráma|isbn=963 243 191 X}}
*{{cite book|last=Hinzten-Bohlen|first=Brigitte|title=Művészeti kalauz Róma és Vatikán|year=2005|publisher=Vince Kiadó|isbn=978-963-9552-49-4}}
{{portál|ókor||világörökség|-}}
[[Kategória:Róma ókori építményei]]
| |||