„Schaár Erzsébet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Külső hivatkozások: Életrajzi Lexikon)
'''Schaár Erzsébet''' ([[Budafok]], [[1908]]. [[július 27]]. - [[Budapest]], 1975. [[augusztus 29]].); szobrász, Munkácsy-díjas (1962), érdemes művész (1972).
 
Mestere [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. 1935-ben férjhezmentférjhez ment [[Vilt Tibor]] szobrászművészhez.
 
Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Először portréira figyeltek fel. Jelentőségét korán felfedezte [[Ferenczy Béni]] is.
 
A [[20. század]] negyvenes éveiben kisméretű fa domborműveket, a hatvanas években térbe ékelődő, kissé [[Alberto Giacometti|Giacometti]] szobraihoz hasonló figurákfigurákat alkotott. Ugyanakkor sok fekvő alakot is mintázott: ágyban fekvő nőalakokat, szerelmespárokat, halott katonákat. Ugyanakkor építészetiÉpítészeti elemek is elkezdtékfoglalkoztatni foglalkoztatnikezdték. Ekkortól alkalmazta a könnyű, késsel vágható, fűrészelhető hungarocellt[[hungarocell]]t, amelyből már életnagyságú tereket hozottt létre. Ebben a térben az enteriőr és figura kapcsolata komplett, végleges egységben jelent meg.
 
1970-ben a [[Műcsarnok]]ban életmű-kiállítása volt. 1972-ben [[Antwerpen]]ben és [[Genf]]ben állított ki. 1977-ben a [[duisburg]]i Wilhelm Lehmbruck Múzeum emlékezett meg róla.
 
Számos köztéri szobra áll Budapesten, [[Kecskemét]]en, [[Miskolc]]on, Pécsett[[Pécs]]ett, [[Tihany]]ban és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári István király Múzeumban van.
 
==[[Schaár Erzsébet: „Utca”|Az Utca]]==
 
1974-ben [[SzékesfehérSzékesfehérvár]]várotton mutatta be az Utcát, amelynek falai között, ablakai mögött korábbi művei is megjelentek, tudósokról, politikusokról, művészekről készített portréi.
 
Az Utca más változata 1975-ben [[Luzern]]ben is megjelent. 1985-91-ben elkészítették az időálóbbidőtállóbb gipszből[[gipsz]]ből is, és védőépületétvédőépületet emeltek fölé Pécsett.
 
==Külső hivatkozások==