„Udvarhelyi Híradó” változatai közötti eltérés

Az Udvarhelyi Híradó első száma [[1877]]. [[január 6]]-án jelent meg hetilapként. Indításának kezdeményezője és mecénása [[Szakács Mózes]] református kollégiumi tanár volt.

A Híradó első számában, mint ahogy lenni szokott, a szerkesztő, Becsek Dániel kiadóval együtt, megfogalmazták céljaikat, elképzeléseiket, vagyis hogy egy politikamentes hetilapot szeretnének sikerre vinni. Elsősorban [[Udvarhely vármegye]] olvasóközönségéhez szerettek volna eljutni, bemutatva a vármegye gazdasági, történelmi értékeit, és megismertetni különböző intézményeit: ''„Lapunk is e főfő célra, t. i. az újabbkoriújabb kori magyar társadalom fejlesztésére, felvirágoztatására akar legalább Udvarhely megye területén közremunkálni, midőn a közmivelődés, közgazdaság és közegészség kérdéseit veszi fel munkakörébe, óhajtván az egyén miveltségét tudományban és erkölcsben emelni, vagyonosságát előmozdítani és egészségét ápolni…”'' (Udvarhelyi Híradó, 1877. január 6.) A fent említett céloknak megfelelően a Híradót „közmivelődésiközművelődési, közgazdasági és közegészségügyi hetilap”-kénthetilapként határozták meg a fejlécen.

Sajnos az első próbálkozás nem volt hosszú életű, ugyanis előfizetők hiányában és a többletköltség miatt [[1877]]. [[december 29]]-én, az 52. lapszámmal bezárólag megszűnt. Bár a pénz is gondot jelentett, de mégsem mondhatjuk ki azt, hogy ez volt az egyedüli oka annak, hogy az újságot tovább nem adták ki. Sokat számított az akkori udvarhelyiek kulturális, és közéleti éretlensége, hiszen akkor még nem volt kialakulva a később megfigyelhető igényesség. A Híradó bár megszűnt, de a nyomaihatása, as megosztaniaz kívántújság eszmékiránti ottigény lebegtek még a levegőben…érlelődött.

Az Udvarhelyi Híradó sokkal kedvezőbb társadalmi és közéleti viszonyok között indult újra [[1898]]. [[január 1]]-jén. A felelős szerkesztő [[Becsek Dániel]] fia, [[Becsek Aladár]] lett, és az általuk vezetett Becsek Dániel Fia nyomdában adták ki a lapszámokat.

Az újságújságot négy oldalas terjedelemmelterjedelemben rendelkezettnyomtatták és szépirodalmi, gazdasági és társadalmi lapként hirdette magát a fejlécen. Az oldalszámok lassan növekedni kezdtek, és [[1899]]-ben már számonkénti hat oldallal büszkélkedhetett azoldalt Udvarhelyitudhatott Híradómagáének. Igaz, hogy nem mindig sikerült kibővíteni hat oldalas terjedelműre a megjelenő példányokat, de [[1900]]-tól ez egyre gyakoribban megtörtént. Ilyenkor az első oldal alján külön felhívták erre az olvasók figyelmét.

AAz [[I. háborúvilágháború]] nem csak a közéletben, hanem a sajtóban is óriási változást idézett elő. Az Udvarhelyi Híradó ekkor négy oldalasra korlátozódott és az ára is megdrágult. 1916-ban 20 fillérbe, míg 1918-ban 30 fillérbe került. A felelős szerkesztő ekkor [[Cs. Szabó Kálmán]] író lett, szerkesztőnek és laptulajdonosnak viszont megmaradt Becsek Aladár. 1901. április 15-től kezdődően csak Becsek Aladár neve jelenik meg, és az ő kezében marad a lap sorsa egészen a megszűnéséig.

1903-ban már független társadalmi, közgazdasági hetilapként jelent meg, míg az említett év június 21-től politikai, társadalmi és közgazdasági hetilapként jött ki a nyomdából. A június 28-án megjelent számban a főszerkesztő a Híradó céljaként [[Magyarország]] függetlenségének és önállóságának fokozatos elérését jelölte meg. A liberális ideológiai eszméket valló Becsek szívén viselte Magyarország sorsát. [[1905]] nyarán, pontosabban a június 25-i számtól kezdődően, a Híradót Udvarhely megye független politikai lapjává alakította, ami óriási fordulatot jelentett a hetilap történetében. Az újság szerkesztését egy csoport vette át, név szerint: dr. [[Kovácsy Albert]] főszerkesztő, [[Becsek Aladár]] felelős szerkesztő, dr. [[Pál Ernő]], id. [[Szemlér Ferenc]], [[Vajda Ferenc]], dr. [[Valentsik Ferenc]].

===A Híradó aaz háború[[I. világháború]] évei alatt===

A háború nagyteljesen robajjal tört bemegváltoztatta minden ember életébeéletét, s ebből a sajtó semmegjelentetésének lehetettkörülményeit kivételis. A Híradónak változtatnia kellett szerkezetén és funkcióján, ugyanakkor a lap árát is többször kellett növelniemelni, hiszen az előállítási költségek jóval többet „vittek el anagyobbak konyháról”lettek.

E három fiatalnak, bár nem volt semmi ilyen irányú végzettsége, mégis szerencséjük volt, hiszen sokan felkarolták és bátorították őket. Az akkor indult Infopress nyomda, Albert András vezetésével szívesen felvállalta a lap kiadását, és a mai napig ez a cég nyomtatja az Udvarhelyi Híradót. Tehát Fortuna a fiatalok mellé szegődött, így [[1990]]-ben megjelenhetett végre az Udvarhelyi Híradó harmadik, és mostnapjainkban is működő kiadása ifj. [[András Zoltán]], [[Gál Ottó]] és [[Porsche László]] szerkesztésében. Minden kezdet nehéz, és ennek a három fiatalnak sem volt könnyű dolga. Elsőként a [[reklám]]okra fektették a hangsúlyt, többnyire az töltötte ki a lap oldalait. A [[korrektúra|korrektúrázásban]] és a cikkírásban nagy segítséget jelentett [[Fábián Lajos]] tanár, akinek a lakásán tartották meg a lapzártát is.

*''azAz Udvarhelyi Híradó archívuma''

*''Kápolnási Zsolt történelem tanár jegyzetei, cikkei (Az Udvarhelyi Híradó rövid sajtótörténete)''.

* [http://www.uh.ro Udvarhelyi Híradó]]