„Adónisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sablon:KiKiMitol copy javítása |
bőv. |
||
1. sor:
[[Fájl:Giuseppe-Mazzuoli-The-Death-of-Adonis-hermitag.jpg|bélyegkép|Adonisz halála, [[Giuseppe Mazzuoli szobra]]]]
'''Adónisz''', ''Adonis'' (a sémi adon 'úr, uram' szóból) [[Görögország|görög]] [[mitológia]]i alak, a [[közel-kelet]]i ([[szíria]]i és [[fönícia]]i), meghaló és feltámadó isten görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesíti meg (mint [[Tammuz]], [[Ozirisz]] és más istenalakok).
'''Adónisz''', [[Görögország|görög]] [[mitológia]]i alak. Halandó ifjú volt, aki [[Kinürasz]] [[ciprus]]i király és leánya, [[Mürrha]] vérfertőző kapcsolatából született. Csodálatos szépsége miatt [[Aphrodité]] beleszeretett, és vele vadászgatott, a féltékeny [[Arész]] ezért vadkanná változva megölte Adóniszt. A [[mítosz]] egy másik változata szerint a vadkan [[Apollón]] volt, aki fiának, [[Erümanthosz]]nak megvakítása miatt állt bosszút az istennő szeretőjén. Adónisz kiontott véréből kökörcsinek nőttek, lelke pedig az Alvilágba szállt. Az istennő könyörgésére [[Zeusz]] megengedte, hogy Adónisz minden év harmadát szerelmesével töltse a föld színén, egyharmadában az alvilágban éljen, ahol [[Perszephoné]]t boldogítja szerelmével, a fennmaradó évharmaddal pedig maga rendelkezzen. Adónisz később ezt a szabad harmadot is Aphroditének engedte át. ▼
Halandó ifjú volt, akinek származását a [[görög mitológia]] különféle forrásai többféle alakban adják meg. Egyesek szerint [[Kinürasz]] [[ciprus]]i király és leánya, [[Mürrha]] vérfertőző kapcsolatából született. [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] szerint ugyancsak vérfertőző kapcsolatból született, de ő apjaként '''Theiász'''t, az asszürok királyát nevezi meg, miszerint ő tudtán kívül nemzette a gyermeket '''Szmürna''' nevű lányával. [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]] merőben más álláspontot képviselt: szerinte Adónisz [[Kinürasz]] és [[Metharmé]] fia volt.
▲
Egy [[hellenisztikus művészet|hellenisztikus]] szobor [[Római Birodalom|római]] másolatán kívül Adónisznak főleg újkori ábrázolásai ismeretesek. ▼
Tisztelete az i.e. 7. századtól mutatható ki; egyik legkorábbi fennmaradt említése [[Szapphó]] egyik verstöredékében olvasható. Kultusza (''Adónia'' ünnepe) igen népszerű volt az i.e. 5. századi [[Athén]]ban, de tisztelték [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]], [[Egyiptom]]ban és [[Római Birodalom|Rómában]] is — [[Ovidius]] például „Átváltozások" című munkájában írja le [[Venus]] és Adónisz szerelmét, az epizódba beillesztve [[Atalanté|Atalanta]] történetét is. A halott Adónisz siratásáról szól [[Bión]] egy költeménye. Bión költeménye szerint vörös rózsák sarjadtak Aphrodité könnyeiből, amelyeket a halott ifjú felett hullatott. [[Alexandria|Alexandriában]] szeptemberben tartották az Adónisznak szentelt ünnepségeket; ezekről szól [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] egyik idillje.
[[William Shakespeare]] „Venus és Adonis" című költeményében az ifjú Adónisz makacsul kitér az istennő szerelme elől, és végül valósággal belemenekül a végzetes vadkanvadászatba. A tragikus vég ellenére a mű több helyen is Shakespeare vígjátékait idézi.
▲Egy [[hellenisztikus művészet|hellenisztikus]] szobor [[Római Birodalom|római]] másolatán kívül Adónisznak főleg újkori ábrázolásai ismeretesek, mivel mai, közkeletű szóhasználatában a férfi szépség megtestesítője.
== Az adóneus ==
Adoniszról nevezték el a görög-latin típusú időmértékes verselés egyik [[kólon]]ját. Az '''adoniszi kólon''' ''(adóneus)'' képlete: — u u — —.
== A hérics ==
A [[botanika|botanikában]] róla kapta tudományos nevét a [[boglárkafélék]] [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[hérics]] [[nemzetség (rendszertan)|növénynemzetség]] ''(Adonis)''.
== Planetológia ==
Róla nevezték el a [[kisbolygó]]k [[Apolló-csoport]]jának egyik, 1936-ban fölfedezett tagját ''(Adonis)''.
==Források==
* {{KiKiMitol
* {{MNL|1|155–156}}
{{portál|ókor}}
|