„Quadriga” változatai közötti eltérés

2 599 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
átír
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(átír)
[[Fájl:Brandenburg Gate Quadriga at Night.jpg|bélyegkép|Quadriga a berlini [[Brandenburgi kapu]] tetején]]
 
A '''quadriga''' négylovas [[ókor]]i díszkocsi, a [[harci szekér]] egy speciális változata. A keleti, elsősorban [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] mintájú harci kocsi egy kései utódja, amely eltávolodott az eredeti funkciótól. A név etimológiája a [[latin nyelv|latin]] ''quadri-'' és ''iugum'' szavak összetételére vezethető vissza. Ez annyit jelent: „négy járom”, a négy ló befogására alkalmazott rendszer alapján. Négy ló befogása ugyanis kétféleképpen lehetséges. Vagy páronként, egymás előtt, vagy a négy ló egymás mellett helyezkedik el. Az előbbi nem ''quadriga'', csak az utóbbi. Ennek ellenére a quadrigában is egyetlen iga van, a középső két ló közti rúd. A két szélső lovat csak „szálakkal” ''(funalis)'' kötötték a [[szekér]] elé, a lovak mögött elhelyezett hosszú keresztrúdhoz.
A '''quadriga''' kétkerekű, négylovas [[ókor]]i díszkocsi. A keleti, elsősorban [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] mintájú [[harci szekér]] egy kései változata. Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az [[i. e. 7. század]] – [[i. e. 6. század]]ból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. [[III. Tukulti-apil-ésarra asszír király]] reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az [[i. e. 8. század]]ban.
 
== Története ==
[[Görögország]]ban már kiterjedten használták, s innen terjedt el használata először a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve [[Római Birodalom|Rómában]]. Ábrázolásai leginkább érmeken maradtak fenn, ezek közül is kiemelkednek az [[i. e. 3. század]]i [[szicília]]i görög városállamok, elsősorban [[Szürakuszai]] pénzei, amelyeken [[Héliosz]] napisten egy quadrigát hajt. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt. Az [[ókor]] végével használata egyre inkább visszaszorult.
Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az [[i. e. 7. század]] – [[i. e. 6. század]]ból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. [[III. Tukulti-apil-ésarra asszír király]] reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az [[i. e. 8. század]]ban. Az asszírok azért alkalmaztak négy lovat, mert nehéz, magasított és mellvéddel ellátott szekeret húztak, amelyen négy harcos foglalt helyet a korábbi egyiptomi kétszemélyes és a [[hettiták|hettita]] három személyes helyett. Egyes értelmezések szerint quadrigaszerű a [[Enúma elis]] mítosz [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] változatában [[Marduk]] szekere is.
 
[[Görögország]]ban már kiterjedten használták, ekkor [[tethrippon]] („négy ló”) volt a neve. Innen elterjedt a használata először a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve [[Római Birodalom|Rómában]]. A görögök és a rómaiak elsősorban versenyzésre használták. Sem a görög, sem a római harcászat nem alkalmazta a harci szekereket, a lovasságot is csak csekély mértékben. A kocsiversenyek a legnépszerűbb műsorok voltak a sportrendezvényeken. Egy ilyen látható a [[Ben-Hur (film, 1959)]] leghíresebb jelenetében.
 
A szekér ennek megfelelően átalakult. A test kisebb lett, mint a harci szekereké volt, mivel már csak egy, legfeljebb két ember foglalt helyet benne. A tengelytávja viszont maradt széles, így stabil jármű volt. A négy ló a könnyített szekeret és a kevesebb embert nagy sebességgel volt képes vontatni. A quadriga harci vonatozása Rómában a [[triumphus]]ra korlátozódott. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt.
 
Ábrázolásai mozaikokon, festményeken láthatók. Szobrok nem maradtak fenn az ókorból. Érméken is gyakran előfordulnak, ezek közül is kiemelkednek az [[i. e. 3. század]]i [[szicília]]i görög városállamok, elsősorban [[Siracusa|Szürakuszai]] pénzei, amelyeken [[Héliosz]] napisten egy quadrigát hajt. Ez az ábrázolás a görög [[Apollón]] kultuszokon alapult, aki négylovas szekéren járta be az eget, és sokszor napistenként is tisztelték Héliosz helyett. A másik istenség, aki gyakorta feltűnik quadrigán, [[Niké|Victoria]], a győzelem istennője.
 
== Források ==
* {{MűvLex copy|3|850}}
* {{RLA-5}}; KAMPFWAGEN, 341. old.
* Ulrike Krenzlin, Johann Gottfried Schadow: ''Die Quadriga: Vom preußischen Symbol zum Denkmal der Nation'', Frankfurt am Main, 1991.
 
== Külső hivatkozások ==
*[http://penelope.uchicago.edu/~grout/encyclopaedia_romana/circusmaximus/quadrigae.html Quadriga]
*[http://www.xs4all.nl/~sp88k/Coin/Traveler/Objects/Quadriga.htm Quadriga]
* [https://www.wiki.ed.ac.uk/display/potcw/Chariot+Racing Chariot Racing]
 
{{portál|ókor}}
 
[[Kategória:Állati erővel mozgatott járművek]]