„Bithünia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
- 1 Data list |
|||
1. sor:
{{Történelmi ország infobox
[[Fájl:REmpire-29 Bithynia.png|bélyegkép|250px|Bithünia provincia]]▼
| megnevezése = ''' Bithünia (Βιθυνία)'''
| státusz =
| előd 1 =Perzsa Birodalom
| előd 1 zászló = Map of the Achaemenid Empire.jpg
| utód 1 =Római Birodalom
| utód 1 zászló = Roman Empire Map.png
| megalakulás éve = i.e. [[297]].
| megszűnés éve = i.e. [[74]].
| zászló =
| zászló szócikke =
| térkép = Palace of Diocletian in Nicomedia.jpg
| főváros = [[Nicaea]] majd [[Nikomédia]]
| hivatalos nyelvek =
| vallás =
| államforma =
| államfő =
}}
[[Fájl:Anatolia Ancient Regions base.svg|bélyegkép|250px|Bithünia elhelyezkedése Kis-Ázsiában]]
'''Bithünia''' [[ókor]]i terület [[Kis-Ázsia]] északnyugati részén, a mai [[Törökország]] területén. Mint önálló ország időszámításunk előtt 297-től 74-ig létezett.
'''Bithünia''' [[ókor]]i ország [[Kis-Ázsia]] északnyugati részén, a mai [[Törökország]] területén. Lakosai [[Trákia|trákok]] voltak, akik országukban bizonyos fokú autonómiával rendelkeztek, amikor [[Kürosz]] [[Perzsia|perzsa]] király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után a bithüniaiak kihasználták a [[Makedónia|makedón]] uralkodó utódainak, a [[diadokhoszok]]nak egymás ellen viselt háborúit, hogy biztosítsák függetlenségüket a [[Szeleukida Birodalom]]mal szemben. [[I. e. 297]]-ben [[Zipoitész]] vezetésével helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt [[i. e. 280]] körül [[I. Nikomédész]] követte, aki megalapította [[Nikomédia]] városát, amely a virágzó birodalom székhelye lett. Uralkodása idején és utódai ([[I. Prusziasz]], [[II. Prusziasz]], [[II. Nikomédész]]) alatt Bithünia elsősorban [[Pergamon]]nal és a szeleukidákkal vívott csatákat. Más népekkel szövetségre törekedett, így a [[galatia]]iakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be [[Ázsia|Ázsiába]] [[i. e. 278]] – [[i. e. 277]]-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült [[karthágó]]i hadvezért, [[Hannibal|Hannibált]], bár később kiadatására kényszerült volna, ha ezt Hannibál öngyilkosságával meg nem előzi.▼
A terület korábban a [[Perzsa Birodalom]] fennhatósága alá tartozott és megszűnésekor a [[Római Birodalom]] kebelezte be, mint [[Római provinciák|provinciát]]. Partjait északon a [[Fekete-tenger]] (Euxine) nyugaton a [[Márvány-tenger]] (Propontis) határolta.
A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a [[Görögország|görög]] kultúra iránt. Bithünia [[IV. Nikomédész]] uralkodása alatt, a [[mithridatész]]i háborúk során (lásd: [[Pontosz]]) teljesen [[Római Birodalom|római]] függőségbe került, s az uralkodó országát [[i. e. 75]] – [[i. e. 74]]-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.▼
== Története ==
'''Uralkodói:'''▼
Lakosai [[Trákia|trákok]] és [[görögök]] voltak, akik már akkor rendelkeztek részleges autonómiával, amikor [[Kürosz]] [[Perzsia|perzsa]] király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Az ország létezése során folyamatosan nagyobb hatalmak árnyékában élt és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után a bithüniaiak kihasználták a [[Makedónia|makedón]] uralkodó utódainak, a [[diadokhoszok]]nak egymás ellen viselt háborúit. Ekkor biztosítani tudták függetlenségüket a [[Szeleukida Birodalom]]mal szemben.
▲
▲A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a [[Görögország|görög]] kultúra iránt. Bithünia [[IV. Nikomédész]] uralkodása alatt, a [[mithridatész]]i háborúk során (lásd: [[Pontosz]]) teljesen [[Római Birodalom|római]] függőségbe került,
▲== '''Uralkodói:''' ==
{| {{széptáblázat}}
28 ⟶ 53 sor:
|}
== Hagyatéka ==
▲[[Fájl:
Bithünia magában foglalta [[Nicaea]] városát, mely szülőhelye a [[nikaia–konstantinápolyi hitvallásnak]].<ref>Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul ''nicea–konstantinápolyi hitvallás'', illetve röviden ''niceai hitvallás'' formában is.</ref>
Az ország rövid ideig létezett, azonban fennmaradt építészetük, korabeli pénzeik és híres bithüniaiak emléke is.<ref>{{cite web|url= http://www.asiaminorcoins.com/gallery/thumbnails.php?album=31 |title= Kings of Bithynia |publisher=asiaminorcoins.com |accessdate=2010-11-30 }}</ref>
Ilyen személy volt [[Cassius Dio]] történetíró, aki [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] uralkodása alatt [[Róma|Rómában]] a szenátus tagja lett. Bithüniai volt [[Antinoosz]] a szép ifjú, aki [[Hadrianus]] római császár kegyence és fiúszeretője volt. A császár isteni tiszteletben részesítette, és emlékére alapította [[Antinoopolis]] városát.
== Felhasznált források ==
*{{Eltűnt népek copy|28–29}}
*{{cite book | year = 1910 | title = Encyclopædia Britannica | edition = 11 . kiadás | pages = }}
==
{{források}}
== Ajánlott irodalmak ==
{{pecz}}
*Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott?kormányzott? Bp.:Springer, 1994
* T. Bekker-Nielsen, [http://www.pontos.dk/publications/books/black-sea-studies-7 ''Urban Life and Local Politics in Roman Bithynia: The Small World of Dion Chrysostomos''], 2008.
{{Kis-Ázsia államai}}
{{portál|ókor}}
|