„Quadriga” változatai közötti eltérés

276 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(átír)
Gyakran alkalmazták díszítményként a diadalívek tetején. Első ábrázolását az [[i. e. 7. század]] – [[i. e. 6. század]]ból ismerjük, de nem zárható ki, hogy jóval korábban is használatban volt. [[III. Tukulti-apil-ésarra asszír király]] reliefjein tipikus quadrigák jelennek meg az [[i. e. 8. század]]ban. Az asszírok azért alkalmaztak négy lovat, mert nehéz, magasított és mellvéddel ellátott szekeret húztak, amelyen négy harcos foglalt helyet a korábbi egyiptomi kétszemélyes és a [[hettiták|hettita]] három személyes helyett. Egyes értelmezések szerint quadrigaszerű a [[Enúma elis]] mítosz [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] változatában [[Marduk]] szekere is.
 
[[GörögországMezopotámia|Mezopotámiából]]ban már kiterjedten használták, ekkor [[tethripponSzíria|Szírián]] („négykeresztül ló”)terjedhetett volt a neve. Innen elterjedtel a használata először a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében, később nyugaton a görög településeken illetve [[Római Birodalom|Rómában]]. A görögökhöz hettita közvetítéssel is eljuthatott, amit a [[homérosz]]i [[Íliász]] bizonyít, ahol a hadvezérek harci szekerekkel is rendelkeztek (lásd [[Akhilleusz]] és [[Hektór]] párharca). [[Görögország]]ban már kiterjedten használták, ekkor [[tethrippon]] („négy ló”) volt a neve. A görögök és a rómaiak elsősorban versenyzésre használták. Sem a görög, sem a római harcászat nem alkalmazta a harci szekereket, a lovasságot is csak csekély mértékben. A kocsiversenyek a legnépszerűbb műsorok voltak a sportrendezvényeken. Egy ilyen látható a [[Ben-Hur (film, 1959)]] leghíresebb jelenetében.
 
A szekér ennek megfelelően átalakult. A test kisebb lett, mint a harci szekereké volt, mivel már csak egy, legfeljebb két ember foglalt helyet benne. A tengelytávja viszont maradt széles, így stabil jármű volt. A négy ló a könnyített szekeret és a kevesebb embert nagy sebességgel volt képes vontatni. A quadriga harci vonatozásavonatkozása Rómában a [[triumphus]]ra korlátozódott. A római birodalomban a győztes hadvezér diadalmenete során többnyire quadrigán vonult fel az őt ünneplő tömeg előtt.
 
Ábrázolásai mozaikokon, festményeken láthatók. Szobrok nem maradtak fenn az ókorból. Érméken is gyakran előfordulnak, ezek közül is kiemelkednek az [[i. e. 3. század]]i [[szicília]]i görög városállamok, elsősorban [[Siracusa|Szürakuszai]] pénzei, amelyeken [[Héliosz]] napisten egy quadrigát hajt. Ez az ábrázolás a görög [[Apollón]] kultuszokon alapult, aki négylovas szekéren járta be az eget, és sokszor napistenként is tisztelték Héliosz helyett. A másik istenség, aki gyakorta feltűnik quadrigán, [[Niké|Victoria]], a győzelem istennője.