„Rajka László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
==Munkássága==
Tudományos érdeklődése igen tág körű volt, az irodalomtörténet és művészettörténet mellett a [[Fizika|fizikát]], [[Technika|technikát]] is tanulmányozta. Tanárként magyar nyelvi és irodalmi tantervezetet dolgozott ki; a ''Magyar Nép Könyvtára'' számára két kiadást megért ''Szavalókönyvet'' (Kolozsvár 1923, 1925) és több német nyelvkönyvet szerkesztett (1924-1926). 1925-től [[Imre Lajos]] református teológiai tanárral együtt indította
Első önálló irodalomtudományi munkája a ''Sebes agynak késő sisak'' című politikai röpirat, melyet a budapesti ''Irodalomtörténet'' közölt (1915). Ebben feldolgozta és ismertette a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]nak egy latinból magyarra fordított 17. századi kéziratát, amely 41 versben mutatja be a [[harmincéves háború]] eseményeinek főbb szereplőit, köztük [[Bethlen Gábor]]t. Doktori értekezése [[Héliodórosz (író)|Héliodórosz ]] ''Aithiopikájának feldolgozásai a magyar irodalomban'' címmel Kolozsváron jelent meg 1917-ben. György Lajos megítélése szerint ez a munkája „alapos és minden részletkérdésre kiterjedő összehasonlítás”, amelynek irodalomtörténeti újdonsága az, hogy sikerült kimutatnia, a Héliodórosz-mű magyar feldolgozásainak forrása tulajdonképpen Zschorn német népkönyve. Másfél évtizedig az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület|EME]] Bölcsészeti Szakosztályának titkára, az erdélyi Katolikus Akadémia egyik első beválasztott tagja. Megírta a ''Bölcsészeti Szakosztály 75 éves múltját'' (A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály története. 1860-1934. Kolozsvár 1938), valamint a ''Marianum történetét'' (Kolozsvár 1927).
| |||