„Magzati keringés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Változások a születéskor: elütés |
a →A méhlepény: elütés |
||
4. sor:
== A méhlepény ==
A méhlepény (placenta; kb. 20 cm átmérőjű, 500 g súlyú korong alakú szerv) anyai és magzati részből tevődik össze. Funkciói - beleértve endokrin működését - olyan sokrétűek, hogy azzal külön szócikk foglalkozik. Itt hansúlyozni kell, hogy a méhlepényen átáramló anyai és magzati vér szigorúan elkülönített
== A [[köldökzsinór]] ==
A [[magzat]]ot és a méhlepényt köti össze. Magzati eredetű, érett kocsonyás [[kötőszövet]]ből áll, aminek hatása félkemény gumiburkolathoz hasonlítható. Ez a sajátossága védi a benne futó magzati ereket a nyomástól és a megtöretéstől. Ezek kóros vagy rendkívüli körülmények között azonban bekövetkezhetnek: előbbi a köldökzsinór fejlődési rendelleneségei, utóbbi szüléskor bekövetkező, a köldökzsinór leszorításával járó komplikációk esetén. A magzatot és a méhlepényt összekötő három nagy ér fut benne: két [[artéria]] és egy [[véna]]. Az artériák itt - összetételt tekintve - "vénás", míg a véna "artériás" vért szállít. A köldökzsinór kötőszöveti állományának saját vérállátása nincs, hajszálereket nem tartalmaz. Az artéria és a véna (visszér) elnevezést mindig a véráram [[szív]]hez viszonyított irányához, és nem a szállított vér összetételéhez alkalmazzuk. A kettő csak a születés utáni nagyvérköri keringésnél esik egybe, de a kisvérkörre ott sem érvényes.
| |||