„Az Ackroyd-gyilkosság” változatai közötti eltérés

| következő = [[A titokzatos Négyes]]

}}

 

Ez a mű hozta meg számára a világhírnevet, nagyrészt annak köszönhetően, hogy ez volt az első detektívregénye, melyet már megjelenése idején több nyelvre lefordítottak. Egyike Christie legjobban ismert regényeinek. Meglepő befejezése, ami akkor újszerű megoldásnak számított, megosztotta a kritikusokat: míg H. R. F. Keating szerint „a krimiirodalom mérföldköve”, a ''New Chronicle'' kritikusa „ízléstelen és szerencsétlen átejtés” címkével illette.<ref>Hadnagy–Molnár: 25; Thompson: 175.</ref>

[[Hercule Poirot]] és a töktermesztés kérdésköre, mely több Agatha Christie-regényben is visszaköszön, itt jelenik meg először; Caroline Shepard pedig mintegy előképül szolgált [[Miss Marple]] alakjához.<ref>Hadnagy–Molnár: 25; Thompson: 293.</ref>

 

 

{{spoiler}}

A kis angliai faluban, King's Abbotban öngyilkosság borzolja a lakók idegeit: Az idősődő Mrs. Ferrars véget vet életének, amikor olyan pletykák kapnak lábra, hogy megölte a férjét, azért, hogy szeretőjével, King's Abbot egyik leggazdagabb emberével, Roger Ackroyddal nyugodtan folytathassa tovább viszonyát. Roger Ackroyd apátiába süllyed szerelme elvesztése miatt, rokonai meglátogatják, így Mrs. Ackroyd, Roger Ackroyd sógornője, Flora Ackroyd, Roger Ackroyd unokahúga, Ralph Paton kapitány, Roger Ackroyd nevelt fia, megjelennek barátai is, így Hercule Poirot is, aki a magándetektív foglalkozását abbahagyva King's Abbotban úritök-termesztéssel foglalkozik. Dr. James Sheppard a helyi orvos, miután meglátogatta Roger Ackroydot, hazatér húgához, Caroline Sheppardhoz, ahol felhívja Ackroyd inasa, Parker telefonon, és közli, hogy meggyilkolták a gazdáját, Roger Ackroydot. A doktor rögtön az Ackroyd-házba siet, ahol a komornyik, Parker közli vele, hogy a doktor távozása után Roger Ackroyd nevelt fiával, Ralph Patonnal még hosszasan beszéltek, tisztán hallotta Mr. Ackroyd hangját, és egyúttal azt is közli (a doktor kérdésére), hogy nem ő telefonált az orvosnak, nem is tudott róla, hogy a gazdája meghalt. A szoba azonban zárva van, és miután betörik az ajtót, a komornyik és a doktor felfedezi, hogy Roger Ackroydot nyakon szúrták egy, a szobájában lévő dísztőrrel. A doktor biztosítja a helyszínt a rokonok elől, a komornyik hívja a rendőrséget, és ekkor kapcsolódik be a nyomozásba Hercule Poirot is.

Poirot a mű végén felfedi nyomozásainak eredményét: Mrs. Ferrars azért lett öngyilkos, mert egy falubeli megzsarolta, hogy nyilvánosságra hozza, hogy férjét megölte. Mrs. Ferrars nem engedett a zsarolásnak, és öngyilkos lett szégyenében, de halála előtt elküldött egy levelet szeretőjének, Roger Ackroydnak, felfedve benne a zsaroló személyét. Amikor ezt közölte a zsarolóval, az olyannyira megijedt, hogy elhatározta: megöli Roger Ackroydot, visszaszerezve ezáltal a levelet. A zsaroló Mrs. Ferrars halála óta mindennap meglátogatta Roger Ackroydot, korán reggel és késő esténként, mivel Angliában az [[1920-as évek]]ben a posta a levelek délután is kézbesítette, így igyekezett hozzájutni a levélhez, mielőtt az Roger Ackroydhoz kerül. Egy este azonban késve érkezett, Roger Ackroyd már elolvasta a levelet, és a megjelent zsarolót felelősségre próbálta vonni, de az felkapott egy szobában lévő dísztőrt és sebészi pontosságal a nyakába szúrta. Mialatt Roger Ackroyd meghalt, a szobában elhelyezett egy diktafont, melyen Roger Ackroyd beszélt, azt a látszatot keltve a házbelieknek, hogy Mr. Ackroyd még életben volt a látogatása után is. Ezt a „beszélgetést” hallotta Blunt őrnagy is. Egy gond volt csak: a diktafont egy kis asztalon helyezte el, amit azonban a szobába lépő rögtön észrevett volna, ezért az egyik fotelt az asztalka elé húzta. Később arra hivatkozva, hogy otthonában Parker Roger Ackroyd halálát jelentette neki telefonon, újból megjelenik a házban, hogy a diktafont eltüntesse. A fotelt az eredeti helyére állítja vissza, hogy annak elmozdítása ne legyen gyanús a rendőröknek. A gyilkos James Sheppard doktor volt. Mikor Poirot az esti összejövetele végén titokban elmondja neki, hogy tudja, azt javasolja a doktornak, hogy, ha nem akarja, hogy Caroline Sheppard is megtudja, ölje meg magát. Így James Sheppard a végén elhatározza, hogy veronált fog magának költői igazságszolgáltatásként túladagolni.

 

A regényt színpadi változatát 1928-ban ''Alibi'' címmel mutatták be; Poirot szerepét [[Charles Laughton]] játszotta.<ref>Thompson: 289.</ref> Noha az írónő eleinte erősen húzódozott az ötlettől, Lord Mountbatten rábeszélésére engedélyt adott a lord vejének, [[John Brabourne|Lord Brabourne-nak]] a megfilmesítésre. A film 1974-ben nagy sikert aratott.<ref>Thompson: 491-492.</ref>

{{csonk-szakasz}}

 

{{források}}

 

* Hadnagy Róbert–Molnár Gabriella: ''Agatha Christie krimikalauz.'' Budapest: Európa. 2004. ISBN 963 077 4291

* Laura Thompson: ''Agatha Christie. Egy angol rejtély.'' Budapest: Háttér. 2009. ISBN 978 963 9365 87 2.

[[da:Hvem dræbte?]]

[[de:Alibi (Roman)]]

[[fa:مرگ راجر آکروید]]

[[fi:Roger Ackroydin murha]]