„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés

}}

 

 

[[Chindaswinth nyugati gót király|Chindaswinth]] király fiaként született, és [[649]]-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak<ref name=gotok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f15.htm A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában]</ref>. Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe<ref name=gotok/>; csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni<ref name=gotok/>. Recceswinth jelleme a szelidség volt<ref name=gotok/>; ellenségeinek megbocsátott<ref name=gotok/> s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett<ref name=gotok/>. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké<ref name=gotok/>; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett<ref name=gotok/>. Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra<ref name=gotok/>. A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek<ref name=gotok/>. A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette<ref name=gotok/>. Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katholikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen<ref name=gotok/>. Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét<ref name=gotok/>.