„Kataphraktosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkjav
a elír
3. sor:
A '''kataphrakta''' ({{ny-gr|κατάφρακτος}}, többes számban ''kataphraktoi'': κατά - „teljesen”, φρακτος -„fedett, védett”, {{ny-la|cataphractarius, clibanarius}}) egyfajta [[nehézlovasság]] volt, amelyet kezdetben [[ókor]]i kelet-iráni törzsek alkalmaztak, majd átvették a görögök és a [[Római Birodalom|rómaiak]] is. A kataphrakta nehézfegyverzetű, páncéllal borított lovas volt. A szó kezdetben azt a fajta páncélt jelölte, amely beborította a katonát és lovát, később magára a lovasra kezdték alkalmazni. Kataphrakta lovasság a kora ókortól egészen a középkor végéig létezett.
 
A nehézlovasság a [[hellenizmus]] időszakában nagy fejlődésen ment át. A [[makedónok|makedón]] [[hetairosz]]ok és a perzsa páncélos lovasság ötvözésével létrejött új típusú kataphrakt lovasság keleten alapvető fegyvernem lett. A [[párthusok|párthus]] kataphrakták a birtokos nemesség köréből kerültek ki, hiszen ők tudták a páncélzatot és a fegyverzetet megfizetni. Kataphrakta lovasságot alkalmaztak a [[Párthusok|párthus dinasztia]], az iráni [[szarmaták]], az [[örmények]], a [[Szeleukida Birodalom|Szeleukidák]], a [[pergamon]]iak, a [[Szászánida birodalomBirodalom|szászánidák]], a [[Római Birodalom]] és a [[Bizánci Birodalom]].
 
A rómaiak első ízben [[I. Pürrhosz épeiroszi király|Pürrhosz]] ellen hadakozva az [[i. e. 3. század]]ban találták szembe magukat kataphraktákkal. A parthus-háborúk során mind a nehézlovasság, mint a lovas íjászok és a könnyűlovasság nagy gondot okozott a hadvezetésnek. A rómaiak [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] uralma idején ([[117]] - [[138]]) kezdték el alkalmazni ezt a fegyvernemet. A [[Kr. e. 1. század]]tól a terjeszkedő parthus és a Szasszánida dinasztiák kataphraktái sokszor okoztak komoly gondot a római seregeknek, döntő szerepet játszottak például a rómaiak számára katasztrófába torkolló [[Carrhaei csata|carrhaei csatában]]. A Római Birodalom tömegesen csak a [[3. század|3]]. illetve a [[4. század]]tól kezdte el alkalmazni a kataphrakta alakulatokat, válaszként a gyorsan mozgó barbár seregek betöréseire az északi határokon, ez az újítás főképp [[Publius Licinius Egnatius Gallienus római császár|Gallienus]] császár, illetve hadvezére, [[Manlius Acilius Aureolus|Aureolus]] nevéhez köthető.