„B. Nagy Margit” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
B. Nagy Margit művészettörténész
(Nincs különbség)

A lap 2010. december 6., 18:43-kori változata

B. Nagy Margit, Benkőné (Gyoma, 1928. május 4.-) magyar művészettörténész. Benkő Samu felesége.

Életútja

Középiskolát Kecskeméten és Marosvásárhelyt végzett, a Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója (1946-50), majd tanársegédje (1950-52), akadémiai kutató 1953-tól, később főkutató.

Munkássága

Első cikkét Vajdahunyad váráról az Utunk (1956/33) közölte. A Kelemen-emlékkönyvben (1957) a bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását kötötte össze helyszíni tanulmányozással. Így elevenítette fel a kolozsvári Bánffy-palota és a hadadi Wesselényi-kastély barokk építkezéseit (Studii şi Cercetări de Istoria Artei 1966/1 és 1967/2), mutatatta be Kolozsvár XIX. század eleji városrendezését (Korunk 1967/1), ismertette a klasszicizmus és a romantika kolozsvári építészmestereit (Korunk Évkönyv 1973).

A székelykapu eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vett Erdély műemlék-topográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva, Jakó Zsigmond így jellemezte művészettörténeti munkásságának jelentőségét: "...új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja."

Művei

  • Reneszánsz és barokk Erdélyben (Művészettörténeti tanulmányok, 1970);
  • Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (XVII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak, 1973);
  • Stílusok, művek, mesterek (1977); sajtó alá rendezi Kelemen Lajos tudományos hagyatékát (I. kötete: Művészettörténeti tanulmányok. Szabó T. Attila bevezető tanulmányával, 1978).

Irodalom

  • Szőcs István: Pallérozódás és pallériasság Erdélyben. Igaz Szó, 1970/10.
  • Debreczeni László: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Utunk, 1970/43;
  • Debreczeni László: Régi erdélyi épületekről – egykori leltárírók szemével. Utunk, 1974/3.
  • Entz Géza: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1971/3.
  • Balogh Edgár: Száraz leltárak színes káprázata. A Hét 1973/41.
  • Komlovszki Tibor: B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1977/5.
  • Balogh Ferenc: Forrás a műelemzéshez. A Hét 1978/22.
  • Imreh István: Jegyzetek művészekről és mesterekről. Utunk 1978/42.
  • Jakó Zsigmond: Nyersmérleg félúton. B. Nagy Margit köszöntése. Korunk 1978/10.

Források