|
== Eredeti címe és tartalma ==
[[Fájl:BD Hunefer.jpg|bélyegkép|jobb|300px|A szív mérlegelése]]
A mű címe [[egyiptomi nyelv]]en ''r.w n.w pr.t m hrw'' (kiejtve körülbelül: ''rú nú peret em herú''). MagyarulA szokás''r.w'' a ''r,'' azaz 'száj' többesszáma, jelenthet beszédet vagy rituális szöveget is. A fénybe''n.w'' távozottakaz könyvé''nekn'' neveznirészeshatározó (az angol „of”-fal egyezik meg jelentésben) hímnemű többesszáma, pontosabbanaz körülbelül''.w'' ígya <!többes szám jele. A ''pr.t'' az előjönni, felkelni jelentésű ''prỉ''-ből jön, előjövést, felkelést jelent. Az ''m'' prepozíció jelentése -Innenban, másolmány-->lehetneben, lefordítani:alatt (időtartamban). A ''Ahrw'' jelentése nap, nappal. történőÍgy eljövésa cím szó szerinti fordítása kb. „a napközbeni előjövés mondásaiszövegei”,'' ami arra utal, hogy a könyv tulajdonosának lelke napvilágra jöhetett sírjából. AMagyarul „mondások”szokás vagy''A „varázsszövegek”fénybe atávozottak fejezeteketkönyvé''nek jelentik,is amelyek száma esetenként változó, a szakirodalom számokkal látja el őketnevezni.<!--Idáig másolmány--> A cím a benne szereplő egyik legfontosabb, a 17. varázsszöveg nevéből ered: ''pr.t m hrw''.<ref>[[James P. Allen]], ''Middle Egyptian - An Introduction to the Language and Culture of Hieroglyphs'', Cambridge University Press, 2000. ISBN 0-521-77483-7</ref> A „mondások” vagy „varázsszövegek” a könyv fejezetei, melyeket a szakirodalom látott el számozással.
<!-- Innenátírni: másolmány-->A leghíresebb a 125. fejezet, amely a túlvilági bíróság ítéletét mondja el a lélek felett. A 17. fejezetet [[filozófia]]i mondanivalója teszi érdekessé, a 175. fejezetben pedig [[Atum]] és [[Ozirisz]] dialógusa a világvégét vetíti előre. A 15. fejezet naphimnuszai magas irodalmi színvonalat képviselnek, ezek teljes megértéséhez az egyiptomi [[mitológia]] alapos ismerete szükséges. Ez az irat egészére is vonatkozik, amelyben sok fejezet tartalmaz mindmáig megoldatlan [[filológia]]i problémákat. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a helyenként archaizáló, ritka szavakat használó szöveget az egyiptomi írnokok sem értették jól, s ez komoly szövegromláshoz vezetett. A legtöbb példányt leegyszerűsített hieroglifákkal írták, a XXI. és XXVI. dinasztia közti időből hieratikus írással készült példányai is ismertek. <!--Idáig másolmány--> ▼A ''r.w'' a ''r,'' azaz 'száj' többesszáma, jelenthet beszédet vagy rituális szöveget is. A ''n.w'' az ''n'' részeshatározó (az angol „of”-fal egyezik meg jelentésben) hímnemű többesszáma, az ''.w'' a többes szám jele. A ''pr.t'' az előjönni, felkelni jelentésű ''prj''-ből jön, előjövést, felkelést jelent. Az ''m'' prepozíció jelentése -ban, -ben, alatt (időtartamban). A ''hrw'' jelentése nap, nappal. Így a cím szó szerinti fordítása kb. „a napközbeni előjövés szövegei”.
▲<!--Innen másolmány-->A leghíresebb a 125. fejezet, amely a túlvilági bíróság ítéletét mondja el a lélek felett. A 17. fejezetet [[filozófia]]i mondanivalója teszi érdekessé, a 175. fejezetben pedig [[Atum]] és [[Ozirisz]] dialógusa a világvégét vetíti előre. A 15. fejezet naphimnuszai magas irodalmi színvonalat képviselnek, ezek teljes megértéséhez az egyiptomi [[mitológia]] alapos ismerete szükséges. Ez az irat egészére is vonatkozik, amelyben sok fejezet tartalmaz mindmáig megoldatlan [[filológia]]i problémákat. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a helyenként archaizáló, ritka szavakat használó szöveget az egyiptomi írnokok sem értették jól, s ez komoly szövegromláshoz vezetett. A legtöbb példányt leegyszerűsített hieroglifákkal írták, a XXI. és XXVI. dinasztia közti időből hieratikus írással készült példányai is ismertek.<!--Idáig másolmány-->
[[Fájl:PinedjemIIBookOfTheDead-BritishMuseum-August21-08.jpg|bélyegkép|közép|500px|A Halottak könyve egy hieratikus írású részlete. Jobbra [[II. Pinodzsem]] ([[21. dinasztia]]) áldozatot mutat be Ozirisznek.]]
|
