„Anguláris gyrus” változatai közötti eltérés

Funkcionálisan számos folyamatban vesz részt, mint például az [[aritmetika]], a [[nyelv]], a [[kogníció]], vagy a testen[[test]]en kívüli élmények tapasztalása.

Gazdag kölcsönös kapcsolatai vannak a [[Látás|vizuális]], auditoros, és más, szomatikus asszociációs területekkel, mint a temporális lebeny egyes részei, a szuperior colliculus, a thalamus, vagy a frontális lebeny.

Reciprok kapcsolatai révén ez a terület igen válaszkész multimodális ingerekre[[inger]]ekre is, mint az funkciójában meg is nyilvánul.

Már 1919 óta ismert, hogy az anguláris gyrus sérülése vagy léziója gyakran aritmetikai zavarok kialakulásához vezethet. Agyi[[Agy]]i képalkotó eljárások kimutatták, hogy míg a parietális lebeny más részei a téri-vizuális készségeken keresztül bilaterálisan aktívak átlagos matematikai feladatok megoldása közben, addig a bal oldali anguláris gyrus és a bal oldali inferior frontális gyrus a pontosabb matematikai feladatok megoldása közben aktiválódnak, valószínűleg a verbális aritmetikai tények elérhetőségében játszik döntő szerepet. Minél fejlettebb ez a készsége a személynek, annál jobbak a matematikai készségei, míg a procedurális stratégiák alkalmazása a fronto-parietális aktivációjával jár.

[[Stanislas Dehaene]] számos olyan beteget azonosított, akik az inferior parietális lebeny sérülése következtében szorzási[[szorzás]]i feladatokban rosszul teljesítettek, míg kivonási[[kivonás]]i feladatokban jól, míg az intraparietális sulcus sérültek a kivonásban teljesítettek rosszul, és szorzási készségük maradt ép. Ez a kettős disszociáció arra a következtetésre vezette a kutatót, hogy a [[nyelv]] által közvetített kalkulációkat, mint a szorzás, az inferior parietális régiók végzik (mint például az anguláris gyrus), míg az on-line számításokat, mint a kivonás, az intraparietális sulcus.

[[Silke Göbel]] és munkatársai (2001) a nyelv-független, téri[[tér]]i jellegű reprezentációjú számegyenes féltekei szerveződését vizsgálták. Transzkraniális mágneses stimulációval gátolták a jobb- és bal anguláris gyrust, miközben a kísérleti személyek számok nagyságát kellett megítélniük. A bal oldali anguláris gyrus gátlása lerontotta a téri-vizuális keresés teljesítményét, illetve a mentális számegyenes reprezentációját, alkalmazhatóságát. A kutatók szerint a bal oldali anguláris gyrus a számok téri szerveződésében játszik szerepet, míg más parietális területek, vagy a jobb oldali anguláris gyrus gátlása nem okozott hasonló teljesítménycsökkenést.

Az anguláris gyrus sérülése következtében gyakran alakul ki [[akalkulia]], ami olyan egyszerű matematikai feladatok elvégzését nehezíti jelentősen, mint az összeadás, kivonás, szorzás, vagy akár annak megállapítását, hogy két szám közül melyik a nagyobb.

Az anguláris gyrus sérülése „tiszta” akalkulián kívül az úgynevezett Gerstmann szindrómához is vezethet. A Gerstmann szindróma tünetegyüttesébe tartozik az akalkulián kívül az agráfia vagy diszgráfia, az [[ujj]] agnózia, illetve a jobb-bal tévesztés. Dehaene szerint az alulsó fali területek sérülése által a mentális számegyenes reprezentációja sérülhet, ami magyarázatul szolgálhat a matematikai zavarokra.

Geschwind szerint az írott szöveg az anguláris gyruson keresztül válik belső monológgá[[monológ]]gá.

Vilayanur Subramanian Ramachandran kutatása szerint az anguláris gyrus legalább részben felelős a [[metafóra|metaforák]] megértéséért. [[Jobb]] kezes vizsgálati személyek, akiknek a jobb oldali anguláris gyrusa sérült, a beszédértése[[beszéd]]értése és beszédprodukciója ép volt, de nem tudták megragadni a metaforák mögöttes értelmét, csupán szó szerint tudták azokat értelmezni. Ezen kívül sérült azon képességük is, hogy vizuális ingerekhez szavakat társítsanak.

Az a tény, hogy az anguláris gyrus sokkal nagyobb kiterjedésű embernél, mint más főemlősöknél, valamint különleges anatómiai[[anatómia]]i pozíciója a tapintási[[tapintás]]i, akusztikus, és vizuális területek között, arra a következtetésre vezette Ramachandrant, hogy az anguláris gyrus különleges szerepet játszhat a modalitások közti absztrakciók[[absztrakció]]k létrehozásában és megértésében. Gazdag modalitások közti kapcsolatai miatt az anguláris gyrus szerepet játszik a [[szinesztézia]] kialakulásában is.

Kutatások felvetették a lehetőséget, hogy az anguláris gyrus stimulálása okozhat testen kívüli élményeket.

Olaf Blanke és munkatársai (2002) az anguláris gyrus fokális elektromos stimulálását [[epilepszia]] felmérésére végezték. A stimulálás komplex szomatoszenzoros választ váltott ki a vizsgálati alanynál (kezek lábak érzetének változása, testen kívüli élmény). A kutatók szerint ennek oka abban rejlik, hogy az agy nem képes integrálni a szomatoszenzoros és vesztibuláris információkat[[információ]]kat.

Számos parietális lebeny funkció abnormalitása jelenik meg [[Skizofrénia|skizofréniában]]. Az inferior parietális lebeny kiemelten fontos szerepet játszhat, egyrészt intermodális kapcsolatai, másrészt szemantikus-lexikális hálózata révén.

* Ter Horst, A. T. (2008). Cortial stimulation of the left angular gyrus transiently disrupts addition and multiplication: two case studies. Sociale Wetenschappen Scripties, Master thesis.