Főmenü megnyitása

Módosítások

389 bájt törölve ,  9 évvel ezelőtt
teljes átdolgozás, linkekkel
Nyugati [[germánok|germán]] eredetű nép, [[Európa]] egyik legjelentősebb kora középkori államalakulata, a [[Frank Birodalom]] létrehozója. Nevük jelentése: merész, féktelen.
A germán eredetű frank törzsek az V. század elején nagy tömegben keltek át a Rajnán, és szállták meg Gallia északi vidékeit. A betörő harcosok bomló törzsi szervezetben éltek, a katonai vezető réteg már elkezdett kiemelkedni.A népesség zöme azonban még szabad frankokból állt, akik állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodott is. A zsákmány elosztása révén a hódítás a társadalmi különbségek széthúzását eredményezte.
 
== Történelmük ==
<!--Innen szó szerinti másolmány-->Nevük jelentése: merész, féktelen. Különféle nyugati [[germánok|germán]] törzsek ([[száliak]], [[ripuáriak]] stb.) szövetségéből alakult germán nép, amely a [[3. század]]ban a [[Rajna]] jobb partján élt. A [[4. század]]ban egyre jobban benyomultak [[Gallia|Galliába]], ahol összeolvadtak a helyben élő [[Római Birodalom|romanizált]] lakossággal. A [[Nyugatrómai Birodalom]] bukása után uralmuk alá vonták a mai [[Franciaország]] és [[Németország]] nyugati területeit, és létrehozták a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. A belső harcok folyamán a [[Meroving]]-családból származó [[I. Klodvig]] (482-511), a száli frankok [[király]]a lett az [[egyeduralkodó]]<!--Idáig szó szerinti másolmány-->, Klodvig megnövekedett katonai erejének köszönhetően birodalmát kiterjesztette a Rajnától a Loire vidékéig. Államszervező munkásságát segítette, hogy a frankok pogányok voltak, így népével együtt csatlakozhatott a keresztény egyházhoz, ami írástudókat és egy erős szervezet támogatását jelentette. Klodvig halála után a birodalom fennmaradt, de utódai szétosztották az örökséget, így a 7. század végére a Meroving uralkodók parasztszekéren voltak kénytelenek utazni. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok (majordomusok) befolyása. A legnemesebb földműves családokból kerültek ki és ők irányították a hadsereget, az államügyeket.
 
=== Törzsszövetségek kora ===
<!--Innen szó szerinti másolmány-->[[561]]-ben, [[I. Chlothar]] halála után fiai felosztották a birodalmat egymás között, majd néhány évvel később, [[I. Charibert]] halála után ismételt osztozkodással alakult ki [[Neustria]], [[Austrasia]] és [[Burgundia]]. [[613]]-ban [[II. Chlothar]] egyesítette az országot, miután megölte [[Brunhilda királynő|Brunhildát]], Austrasia és Burgundia királynőjét.
 
A '''frank''' törzsek az i. u. 3. században tűntek fel a [[Rajna]] jobb partján, és még ebben a században (nyelvük és szokásaik azonosságát megőrizve) két nagyobb ágra, a [[száliak]]ra és a [[ripuáriak]]ra váltak szét. A [[4. század]]ban egyre jobban benyomultak [[Gallia|Galliába]], ahol összeolvadtak a helyben élő [[Római Birodalom|romanizált]] lakossággal. Területüket a [[Nyugatrómai Birodalom]] rovására növelve a nyugat felé, [[Gallia]] északi részén terjeszkedtek, a ripuáriak pedig délnek, [[Metz]] irányába.
[[I. Dagobert]] király halála ([[639]]) után a birodalom ismét szétesett, és a királyok helyett egyre inkább [[udvarnagy]]aik (majordomusok) uralkodtak. [[687]]-ben [[Herstali Pipin|II. Pippin]] (középső, vagy [[Herstal]]i), Austrasia udvarnagya megverte [[Tertry]] mellett [[III. Theuderich]] Meroving uralkodót, ezzel az egész birodalom majordomusává vált. Törvénytelen fia, [[Martell Károly]] [[732]]-ben [[Poitiers]] mellett legyőzte az előrenyomuló [[arabok]]at.<!--Idáig szó szerinti másolmány--> Megszilárdította a központi hatalmat. Hadseregében a katonáskodásra kötelezett szabad harcosok mellett (ezek könnyűlovasok vagy gyalogosok)jelentős szerepet kapott a nehézlovasság. A felszerelést az egyháztól elvett földekből adományozott földbirtokok jövedelme biztosította. <!--Innen szó szerinti másolmány-->Az ő fia, [[Kis Pippin]] 754-ben magához ragadta a királyi koronát, és megfosztotta [[trón]]jától az utolsó Meroving királyt (akit bezárattak egy kolostorba). Új uralkodói dinasztiát ([[Karoling]]) alapított,<!--Idáig szó szerinti másolmány--> amelynek legjelentősebb tagja (Kis Pippin fia) [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] (768-814) volt.
 
V. század elején a száliak nagy tömegben keltek át a Rajnán, és Gallia északi vidékein települtek le. Bomló törzsi szervezetükből katonai vezető réteg már elkezdett kiemelkedni, de a népesség zöme még szabad frank volt — ők állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. A hódítás és az azzal szerzett zsákmány egyenlőtlen elosztása növelte a társadalmi különbségeket. [[I. Childerich frank király|I. Childerich]] (ur. 458–481), a [[Merovingok|Meroving dinasztia]] második uralkodója még a rómaiak szövetségeseként győzte le a [[vizigótok]]at, a [[szászok]]at és az [[alemannok]]at. Fia, [[I. Klodvig frank király|I. Klodvig]] egyesítette a szétszórtan élő frank törzseket. A [[Nyugatrómai Birodalom]] bukása utáni hatalmi űrt kihasználva irányítása alá vonta [[Gallia]] [[Loire]]-tól északra fekvő területeit, [[496]]-ban felvette a [[kereszténység]]et, és a [[vouilléi csata|vouilléi csatában]] ([[507]]) megsemmisítette a [[vizigótok]] [[toulouse]]-i királyságát. Ezzel a frankok uralmuk alá vonták a mai [[Franciaország]] északi és [[Németország]] nyugati területeit, a Rajnától a Loire vidékéig.
 
A Frank Birodalom megalapításának történetét először (a 6. században) [[Tours-i Gergely]] írta meg ''Historia Francorum'' címen ismert krónikájában.
 
=== A Frank Birodalom ===
 
Klodvig halála után a birodalom fennmaradt, de utódai szétosztották az örökséget. Az egyes részkirályságokat később többször is összevonták, illetve újra felosztották, így a 7. század végére egyes Meroving uralkodók kénytelenek voltak parasztszekéren utazni. A királyok fényének csökkenésével erősödött meg az udvarnagyok ([[majordomus]]ok) befolyása. Ők legnemesebb földműves családokból kerültek ki, ők irányították a hadsereget, az államügyeket.
 
{{fő|Frank Birodalom}}
 
A birodalom utolsó egységes korszaka a 687-ben [[Herstali Pipin|Pipin]] [[austrasia]]i majordomus győzelmével végződött [[Terty-i csata|Terty-i csatától]] (gyakorlatilag a [[Karolingok|Karoling dinasztia]] megalapításától) 814-ig, [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] haláláig tartott. Ezután fiai:
* [[I. Lothár császár|I. Lothár]],
* [[II. Lajos német király|Német Lajos] és
* [[II. Kopasz Károly császár|Kopasz Károly]]
rövid háborúskodás után a régi szokás szerint három részre osztották a birodalom területét, és azt többé már nem egyesítette senki.
 
== Napjainkban ==
 
A frankok [[bajorország]]i [[közigazgatási régió]]i:
* [[Felső-Frankföld]] ([[német nyelv|németül]]: „Oberfranken”) ''Fővárosa:'' [[Bayreuth]]
 
==Források==
 
*{{Eltűnt népek copy|49–51}}<!--Külön komentekben jelöltem a másolmány részeket-->
*{{Eltűnt népek}}
* Száray Miklós- Történelem I.
* {{MNL|8|296–297}}
 
[[Kategória:Történelmi népek]]