„Esztergomi kór- és szegényház” változatai közötti eltérés

Az [[1831]]-es kolerajárvány idején a korábbi Budai utcai aggok háza már elégtelennek bizonyult, ezért a városi tanács megvette a Csillag utca (mai Terézia utca) és a Hosszú sor (mai Simor János utca) sarkán álló telket új ispita részére. Az adás-vétellel [[Helischer József]] tanácsost bízták meg, akinek nevét ma a [[Helischer József Városi Könyvtár|városi könyvtár]] viseli. Helischer tulajdonképpen nem megalapította a szegényházat, hanem rendbe szedte pénzügyeit. [[1836]]-ra már jutott pénz az alkalmazottak bérezésére és a rendszeres közélelmeztetésre is. [[Palkovics Károly]] javaslatára ugyanitt kórházat is berendeztek. Ennek ügyintézője Pleszl Albert, gyógyítója Effner Ferenc sebészmester volt. Az 1837-es [[Esztergom vármegye|vármegyei]] farsangi bál bevételét is a szegényház javára fordították.<ref>Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig</ref> Az 1838-as árvíz után felújításra szorult. Ekkor [[Packh János]] ingyenesen készített terveket a helyreállításához. Az „esztergomi új kór- és szegények háza” 1839 késő őszére már mai formájában állt. 1853-ban az 1845-ben diplomát szerzett Lőrinczy Rezső lett az igazgató. 1904 decemberében népkonyha nyílt a szegényházban. [[1896]]. [[április 3.|április 3]]-án [[Gönczy Béla]] lett a főorvos.