„Balázs Ferenc (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Tordaiak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
3. sor:
==Életpályája==
Apja postatisztviselő volt. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|unitárius kollégiumban]] végezte, ahol a Kriza János Önképzőkörben és a ''Remény'' című diáklapban jelentkezett első írásaival. Gépészmérnöknek készült, de egy fiatalkori tüdőfertőzés gyógyítására az orvos falusi levegőt ajánlott. Így terelődött figyelme a falu felé, ahol akkor az értelmiségi számára csak a gazdatiszti és a papi állás kínálkozott. „Jobb a falu szolgája lenni, mint a grófé” – írja később, s ezzel a meggondolással iratkozik be az unitárius teológiára. Papnövendék korában megteremtője a [[Tizenegyek]] antológiájának, itt [[Jancsó Béla]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Kemény János (író)|Kemény János]], [[Tamási Áron]] oldalán jelentkezik. Az erdélyiségről és székely mitológiáról írt tanulmánya a csoport eszmei és művészeti hitvallása. Az antológia közli két meséjét is, miután már önálló kötetben tett közzé meséket (Mesefolyam. Szatmár 1922).
Egyházi ösztöndíjjal sikerült az angliai [[Oxford]]ban és az Egyesült Államok-beli [[Berkeley]]ben négy évig (1923-27) tanulmányokat folytatnia. Amerikában mint egy békekaraván tagja előadásokat tart, hangversenyeket rendez, utazik, agitál és ír angol nyelven. Ázsián át tér haza Kolozsvárra, beutazva [[Japán]]t, [[Kína]] egy részét, [[India|Indiát]] és [[Palesztina|Palesztinát]]. Földkörüli vándorútjáról írta ''Bejárom a kerek világot'' (1923-1928) című munkáját, mely előbb a ''[[Keleti Újság]]''ban jelent meg folytatásokban, majd könyvalakban (Kolozsvár 1929, új kiadásban [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imre]] bevezetésével és jegyzeteivel, 1975). A szokványos útleírásoktól eltérően azt mondja el, hogyan talált önmagára és dolgozta ki – három földrész országait megismerve – egy új társadalom tervét, mely tagadása az ipari kapitalizmusnak és leginkább [[Rabindranath Tagore]] elgondolásaihoz igazodik, akivel, valamint [[Mahatma Gandhi|Gandhival]], erről személyesen is beszélgetett. „Én a világot ilyen egyszerűnek nem látom” – írta a könyvről [[Szabédi László]] az ''[[Erdélyi Fiatalok]]''ban –, „de az én lelkiismeretem nem olyan tiszta, mint a Balázs Ferencé.”
| |||