„Niels dán király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
'''Niels Svensson'''<ref>Vagy másnéven ''Nicolas'', magyarosan Miklós (Vö.: [http://fabpedigree.com/s080/f302846.htm])</ref> ([[1063]]<ref>http://fabpedigree.com/s080/f302846.htm</ref> – [[1134]]. [[június 25.]]<ref>http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/daenemark/niels_der_alte_koenig_1134.html</ref>) dán király [[1104]]-től haláláig.
 
[[II. Svend dán király|II. Svend]] törvénytelen fiaként született, és [[1086]]-ban túszként küldték Faldriába, cserébe bátyjáért, [[I. Olaf dán király|Olafért]]<ref name="bricka">[[Carl Frederik Bricka|Bricka, Carl Frederik]], ''Dansk Biografisk Lexikon'', XII. kötet [Münch - Peirup], 1898, 199-201. oldal [http://runeberg.org/dbl/12/0201.html]</ref>. Nielset négy testvére előzte meg a trónon. Miután [[I. Erik dán király|I. Erik]] [[1103]]-ban meghalt, a következő évben Nielset választották királlyá<ref name="kongehuset">[http://kongehuset.dk/lineage.php?id=58197&dogtag=k_dk_monarkiet_kongeraek&list_id=1 Kongerækken] at [[Monarchy of Denmark|The Danish Monarchy]]</ref>. Feleségül vette Fredkulla Margitot, [[I. Inge svéd király]] lányát.<ref name="bricka">[[Carl Frederik Bricka|Bricka, Carl Frederik]], ''Dansk Biografisk Lexikon'', vol. XII [Münch - Peirup], 1898, 199-201. o. [http://runeberg.org/dbl/12/0201.html online elérhető]</ref> A ''Chronicon Roskildense'' szelíd uralkodónak írja le, akinek viszont nem terjedt ki a hatásköre az egész ország területére<ref>Stefan Pajung, [http://www.danmarkshistorien.dk/leksikon-og-kilder/vis/materiale/niels-1065-1134/ Niels 1065-1134], [[Aarhus University]], 2010. I. 22.</ref>. Támogatta bátyja, [[II. Knut dán király|Knut]] szentté avatását, és uralkodása alatt támogatta az egyházat. [[1129]]-ben pedig [[III. Lothár német-római császár]]tól hűbérbe kapta az obotridák földjét<ref>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 167. oldal</ref>. Uralma vége felé kitört a harc a svéd trónról elűzött fia, [[I. Magnus svéd király|Magnus]] és annak unokatestvére, Knut Lavard közt. [[1131]] elején Magnus megölette Knutot, de Knut bátyja, Erik – akit a [[Német-római Birodalom]] is támogatott – haddal támadt Magnusra és Nielsre. [[1134]]. [[június]]ában [[Fotevik]]nél döntő vereséget szenvedett apa és fia Eriktől, Magnus el is esett a csatában, Nielsnek sikerült elmenekülnie és III. Lothárnál keresett védelmet. [[Június 25.|Június 25]]-én bemerészkedett Knut Lavard egykori városába, Schleswigbe, mondván "Miért félnék tímároktól és cipőgyártóktól?"<ref name="bricka"/> (utalva a városbeliek foglalkozására). A városlakók viszont ellene fordultak, és megölték, még mielőtt oltalmat kereshetett volna a királyi palotában<ref name="bricka"/>. Halálával véget ért Svend Estridsson fiainak 58 éves uralma, és [[II. Erik dán király|II. Erik]] előtt megnyílt az út a trónhoz.
 
== Gyermekei ==