„Basztarnák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átír
a linkjav
5. sor:
Boirebisztasz uralkodása után az első feltehető említésük [[Marcus Vinicius]] győzelmi feliratán a részekre szakadt dákság ''cotini'' (kotinok, cotinusok) törzsében található meg. Történeti szempontból jelentős említéseik [[Caius Plinius Caecilius|Pliniusnál]] (IV 81) és [[Cornelius Tacitus|Tacitusnál]] (Germ.46) olvashatók.
 
[[V. Philipposz makedón király|V. Philipposz]] és [[Perszeusz makedón király]]ok felhasználták a basztarna erőket az [[DélkeletiDélkelet-Európa|balkáni]] [[dárdanok]] és a [[Római Birodalom|rómaiak]] ellen. [[I. e. 29]]–[[i. e. 28|28]]-ban [[Marcus Licinius Crassus|Crassus]] leverte őket, és a Duna jobb partját megtisztította. Ettől kezdve mint Róma alávetett szövetségeseit tartják őket számon. [[Adamklissi]]ben tárták fel azt az emlékművet, amelyet [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] állíttatott annak emlékére, hogy a basztarna veszély elmúlt.
 
A basztarnák a [[2. század]] folyamán csatlakoztak ahhoz a [[gótok|gót]]–[[germánok|germán]] szövetséghez, amely a római limeseket ostromolta. Ekkortól lassan beolvadtak a szövetséges népek közé. [[Marcus Aurelius Probus római császár|Probus]] császár a még megmaradt, mintegy százezer basztarnát átköltöztette át a Dunán [[Trákia]] [[provincia|provinciába]]. Ekkor a keleti [[Kárpátok]]at néha Bastarna-Alpoknak is nevezték ''(Alpes Basternicae)''.