Wikipédia

„Teatro dell’Opera di Roma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
578 374 szerkesztés
a →‎Külső hivatkozások: automatikus kategorizálás megszüntetése
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a r2.5.2) (Bot: következő módosítása: pt:Teatro da Ópera de Roma; kozmetikai változtatások
12. sor:
A '''Teatro dell'Opera di Roma''' (azaz ''Római Operaház'') az olasz [[Róma|főváros]] legjelentősebb [[operaház]]a. 1880. novemberében nyitották meg '''Teatro Costanzi''' néven. Ezt követően többször is átépítették, minek következtében a nézőtéri férőhelyek száma 2200-ról 1600-ra csökkent.
 
== Története ==
Az operaház nevét építtetője, Domenico Costanzi után kapta. Az épületet [[Achille Sfondrini]] (1836-1900) [[milánó]]i építész tervei alapján építették fel mindössze tizennyolc hónap alatt az ókori [[Elagabalus|Heliogabalus]]-ház helyén. A bemutató előadásra ([[Gioacchino Rossini|Rossini]]: ''[[Semiramis (opera)|Semiramis]]'') [[1880]]. [[november 27.|november 27-én]] került sor. Sfondrini, aki korábban már számos operaház építésénél és felújításánál közreműködött, különös figyelmet szentelt az [[akusztika|akusztikának]], ami a [[lópatkó]] alakú nézőtérben is nyilvánvaló. Eredetileg a színháznak 2212 férőhelye volt, három szinten elrendezett páholoykkal, valamint kétszintes erkéllyel. A nézőtér kupolafreskójának elkészítésével [[Annibale Brugnoli]]t bízták meg.
 
Az operaházat maga Costanzi vezette, s noha számos pénzügyi akadállyal kellett megküzdenie, mégis számos világpremiernek adott otthont, többek között [[Pietro Mascagni]] ''[[Parasztbecsület (opera)|ParasztbecsületParasztbecsületének]]ének'' [[1890]]. [[május 17.|május 17-én]]. Egy rövid ideig fia, Enrico vezette az operaházat. Nevéhez fűződik [[Giacomo Puccini]] ''[[Tosca]]'' című operájának bemutatója [[1900]]. [[január 14.|január 14-én]].
 
[[1907]]-ben az [[Walter Mocchi]] [[impresszárió]] vásárolta meg a ''Società Teatrale Internazionale e Nazionale'' (STIN) nevében. [[1912]]-ben Mocchi felesége, [[Emma Carelli]] vette át a ház vezetését. Tizennégy évig tartó igazgatósága alatt számos olyan művet is bemutattak, amelyeket korábban [[Róma|Rómában]] vagy [[Olaszország]]ban nem vittek színre: ''[[A Nyugat lánya]]'', ''[[Turandot]]'', ''[[Parsifal (opera)|Parsifal]]'', illetve [[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij|Muszorgszkij]] ''[[Borisz Godunov (opera)|Borisz GodunovGodunovja]]ja'', [[Camille Saint-Saëns]] ''[[Sámson és Delila (opera)|Sámson és Delilája]]'' valamint [[Szergej Pavlovics Gyagilev|Gyagilev]] ''Orosz balettja''.
 
[[1926]] novemberében a Teatro Costanzit a római városi tanács vásárolta meg, nevét pedig megváltoztatta ''Teatro Reale dell’Opera''-ra (Királyi Operaház). Ezt követően részlegesen átépítették [[Marcello Piacentini]] építész tervei szerint. Az új ház [[1928]]. [[február 27.|február 27-én]] nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Arrigo Boito ''[[Nerone (Boito)|Nerone]]'' című operájával. Az átépítés során az operaház bejáratát áthelyezték a Via del Teatroról a Piazza Beniamino Giglire, a nézőtéren kialakítottak egy negyedik sor páholyt, felújították a belső díszítéseket, valamint ekkor szerelték fel a 6 m átmérőjű, 27 000 kristálydarab által díszített [[kandeláber]]t.
27. sor:
Nyaranta, az operaházon kívül [[Caracalla termái]]ban is tartanak szabadtéri előadásokat.
 
== Források ==
* [http://www.operaroma.it/teatro/storia Az operaház honlapja]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.operaroma.it/ Az operaház honlapja] {{en}} {{it}}
 
{{portál|zene||opera||Világörökség}}
 
 
[[Kategória:Operaházak]]
45 ⟶ 44 sor:
[[ja:ローマ歌劇場]]
[[ko:로마 국립 오페라 극장]]
[[pt:Teatro dell'Operada diÓpera de Roma]]
[[ru:Римский оперный театр]]
[[uk:Римський оперний театр]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Teatro_dell’Opera_di_Roma”