„Chocimi csata (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés

 

A kozák, [[lengyel-orosz háborúk|orosz]] és [[svéd-lengyel háború|svéd]] háborúktól legyengült Lengyelország képtelen volt megvédelmeznie határait, s [[IV. Mohamed]] szultán vagy százezer fős sereget indított a két [[Ukrajna]] elfoglalására [[1672]]-ben. Rövid ostrom után bevette az amúgy jól megerősítetett Kamienec várát (ma [[Hmelnyickij]]), de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vár parancsnokai immel-ámmal harcoltak, s inkább föladták az erősséget. A szultán oldalán ott volt [[Petro Dorosenko]] [[kozákok|kozák]] hetman, ki korábban a lengyelek híve volt, majd a szultánt is elhagyta és az oroszokkal közösen harcolt a törökök és tatárok ellen. A [[buđziaci egyezmény]]ben a Balparti-[[Ukrajna]] egy része és Podole ([[Podólia]]) török uralom alá került. [[1673]]-ban [[III. János lengyel király|Jan Sobieski]] nagyhetman (a későbbi [[III. János lengyel király|III. János]]) visszaállította a kozákok egy részét lengyel oldalra és sorra vette vissza a megszállt várakat.

Chocimnál [[november 11]]-én megtámadta 30 ezer fős lengyel sereggel (köztük kozák és litván csapatokkal) Husszein pasa vezette vagy négyszeres túlerőben levő török sereget. A pasa megerősített táborban harcolt ellene, mert katonáit a korai téli hideg jelentősen meggyötörte, s a török sereg ebben az időszakban kevésbé volt harcképes.

A csata előtt a törökök egyik szárnyát alkotó havasalföldi ezredek átálltak a lengyelek mellé.