Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
===Kilátáselmélet===
 
[[Fájl:Kilataselmelet.png|thumb|350px|right|'''Kilátás elmélet:''' A grafikon képét tapasztalati úton nyerték. Lehet látni, hogy ugyanakkora veszteség esetén más szubjektív értéket kapunk, mint ugyanakkora nyerség esetén.]] A tisztán [[Matematika|matematikán]] alapuló gazdasági [[Modell (tudomány)|modellek]] fő kiindulópontja, hogy minden előfordulható végkifejletnek van egy az egyén számára kívánatos szubjektív értéke. Ez a szubjektív érték az egyéntől függően változik, de mindenképpen egy objektív érték, méghozzá a végkifejlet utáni pénzben gazdagság függvénye. Ezt a szubjektív értéket kell megszorozni a szóban forgó végkifejlet valószínűségével, s így egy logikus, racionális, a matematika számára megfelelő modellt kapunk. Kahneman és Tversky modelljükben úgy gondolták, hogy az a célra vezető, hogy amennyire csak lehetséges megtartják a racionális matematikai eljárás alapelveit. Véleményük szerint elég, csak bizonyos részműveleteket helyettesíteni, olyan műveletekkel, melyek pontosabban illeszkednek a pszichológiai kísérleti tényekhez. Ez két fő változtatást eredményez: A végkifejlet értékét, nem közvetlenül a valószínűséggel szorozzuk meg, hanem egy olyan torzított függvénnyel, mely jobban megfelel az emberi valószínűségérzékelésnek. A végkifejletet nem az abszolút értékhez viszonyítjuk, hanem a jelenlegi állapothoz. Ez azt jelenti, hogy a szubjektív hasznossági függvény nulla pontja, azaz origója nem az abszolút nulla, hanem mindig a jelenlegi állapot. Ehhez a relatív nullaponthoz képest a függvény másképp „reagál” a veszteségre, mint a nyereségre. Kahneman és Tversky számos kísérleti eredmény alapján szerkesztették meg a görbét, melyről képesek vagyunk leolvasni, az emberi kockázatérzékelési, és döntési mechanizmusokat.<ref name="Mérő2007">[[Mérő László|Mérő, László]] (2007) A pénz evolúciója, ''Tericum Kiadó'', Budapest</ref>
 
===Torzítások, és heurisztikák az emberi kognícióban===
8

szerkesztés