„Francis Galton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
30. sor:
[[1859]]-ben megjelent unokatestvére, Charles Darwin ''A fajok eredete'' című műve, ami megváltoztatta Galton életét. Érdeklődése a környezettől az emberek felé fordult. [[1869]]-ben jelent meg legismertebb műve, a Hereditary Genius: ''An Inquiry into Its Laws and Consequences'' (Öröklött lángelme: az öröklődés törvényeiről és következményeiről). A műben azt igyekezett bizonyítani, hogy az ember természetes képességei öröklődésből származnak. Az egyéni különbségekben döntő szerepet játszik az öröklés, s a kiválóság egynemű. A különböző területeken kiemelkedő emberek családfáját vizsgálta. Azt is megfigyelte, hogy minél közelebbi volt a rokonság, a tehetség előfordulása annál nagyobb volt, és hogy a rokonok hasonló területeken voltak tehetségesek. Galton úgy vélte, az eredmények igazolják a nézetét a képességek örökletességéről, azonban a környezeti hatások befolyásának a lehetőségét könyvében nem vette figyelembe. Készített egy kérdőívet, melyet a Királyi Társaság 200 kiemelkedő tagjának elküldött. A legtöbb tudós a tudomány iránti érdeklődését veleszületettnek vallotta, azonban bizonyítékok támasztották alá a környezet szerepét is. Galton a „nature and nurture” (öröklött és tanult) kifejezést [[1874]]-ben megjelent könyvében (English Men of Science: Their Nature and Nurture) használta, ami a kiemelkedő brit tudósokról szólt. Nature az, amit az ember magával hoz a világra, és nurture minden születése után ért hatás.
 
Galton bevezette az ikervizsgálatot[[iker]]vizsgálatot, mert felismerte, hogy a környezeti tényezők is hatnak a fejlődésre, és így az örökletes és a környezeti[[környezet]]i tényezők relatív hatását meg tudta mérni.
Galton tett először kísérletet az értelmi képességek mérésére. [[Darwin]] evolúciós[[evolúció]]s elmélete után kezdték érdekelni az egyéni különbségek. Szerinte az [[IQ|intelligencia]] egy kivételes érzékelési[[érzékelés]]i és észlelési[[észlelés]]i képesség, ami egyik generációról a másikra öröklődik. Annál intelligensebbek vagyunk, minél érzékenyebbek az észlelési érzékszerveink, hiszen minden információ ezeken keresztül kerül hozzánk. Galton olyan következtetésre jutott, hogy az eugenika (fajegészségtan[[faj]]egészségtan) vagy a szelektív szaporodás segítségével növelni lehetne az emberi faj értelmi képességeit.
 
[[1844]]-ben, a [[london]]i Nemzetközi Egészségügyi Kiállításon felállította az első antropometrikus laboratóriumot, ahol több mint 9000 látogatóval végzett vizsgálatot fejméretre[[fej]]méretre, látásélességre[[látás]]élességre, hallásküszöbre[[hallás]]küszöbre, reakcióidőre és [[kép|vizuális]] formaemlékezetre. Galton eredményei nem az intelligencia mérését mutatták, de bevezette a korrelációs együtthatót. Galton sürgetésére [[Karl Pearson]]<ref>Karl Pearson (1857-1936) angol tudós, matematikai statisztikával foglalkozott, de besorolják a biostatisztikusok közé is, ő írta meg Francis Galton életrajzát, lásd enwiki.</ref> bevezette a Pearson-féle produkt-momentum korrelációs együtthatót.
 
Galton egyéb pszichológiai[[pszichológia]]i munkásságába tartozik a szóasszociációs[[szó]]asszociációs vizsgálat, a vizuális képzeletről végzett kutatásai és foglalkozott emberi[[ember]]i és állati[[állat]]i [[hallás]] tanulmányozásával is.
 
=== Statisztika, szórás, regresszió és korreláció ===