„Lajta Edit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átdolgozás, kiegészítés
1. sor:
'''Lajta Edit''' ([[Beregszász]], [[1926]]. [[június 23.]]. - [[Budapest]], [[1970]]. [[november 26.]].) művészettörténész.
 
== Élete ==
Az [[ELTE]] múzeológia szakán végzett [[1951]]-ben, bölcsészdoktori diplomát [[1961]]-ben szerzett. 1951 és [[1956]] közt a [[Szépművészeti Múzeum]] munkatársa volt, [[1959]]-től az [[Akadémiai Kiadó]] szerkesztője. Előbb az {{ÚML}} képző- és iparművészeti szakterületét szerkesztette, majd a ''Művészeti lexikon'' ([[1962]]-[[1968]] felelős szerkesztője volt. Élete utolsó két évében a ''Művészeti Kislexikon'' szerkesztési munkáit vezette. Tanulmányai, amelyekben leginkább a régi [[Magyarország|magyar]] művészet és [[ikonográfia]] tárgykörével foglalkozott, főleg a ''Művészettörténeti Értesítő'' című folyóiratban jelentek meg.
1946-ban a budapesti tudományegyetemen szabad bölcsészként tanult. majd múzeológia szak közép- és újkori művészettörténet hallgatója volt. 1951-ben szerzett diplomát az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] múzeológia szakán. 1961-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett.
 
1951 és 1956 között a [[Szépművészeti Múzeum]] dolgozott. Először a modern művészetek, majd a régi művészetek osztályának, illetve a Művészettörténet Dokumentációs Központ munkatársa volt.
Ismertebb munkái: ''[[Brocky Károly]]'' ([[1957]]); ''[[Ingres]]'' ([[1963]]); ''[[William Hogarth|Hogarth]]'' ([[1965]]); ''[[Vermeer]]'' ([[1968]]); ''Korai [[Franciaország|francia]] festészet'' ([[1973]], idegen nyelveken is).
 
1959-tól haláláig az [[Akadémiai Kiadó]] Lexikonszerkesztőségében dolgozott. Részt vett az ''[[Új magyar lexikon]]'' képző- és iparművészeti szakterületének szerkesztésében. Felelős szerkesztője volt a ''Művészeti Lexikonnak'' (I–IV., Budapest, 1962–1968). Élete utolsó két évében a Művészeti Kislexikon szerkesztési munkáinak a vezetőjeként tevékenykedetett.
==Források==
 
Kutatói munkáinak középpontjában a középkori Magyarország művészete és a 19. századi magyar festészet állt. Mélyebben foglalkozott [[ikonográfia]]i kérdésekkel. E témával kapcsolatos tanulmányait a ''Művészettörténeti Értesítő'' című folyóiratban jelentek meg, de szinte az összes hazai művészeti folyóiratnak a munkatársa volt.
*{{MIL copy |1|9}}
 
== Főbb művei ==
* ''[[Brocky Károly]]'' (Budapest, 1957)
* ''[[Jean Auguste Dominique Ingres|Ingres]]'' (Budapest, 1963)
* ''[[William Hogarth|Hogarth]]'' (Budapest, 1965)
* ''[[Jan Vermeer van Delft|Vermeer]]'' (Budapest, 1968)
* ''Korai francia festészet'' (Budapest, 1973)
 
;Ikonográfiai tanulmányai a Művészettörténeti Értesítőben
* Adalékok a jakabfalvi oltár ikonográfiájához (1953)
* A Nagy Szent Család ikonográfiája (1954)
* Két adalék a magyarországi középkori festészet ikonográfiájához (1958)
* Az Ecclesia Synagoga ábrázolása a középkori művészetben (1961)
* A besztercebányai Thurzó-ház falképei (1966)
 
== Irodalom ==
* [[Gerszi Teréz]]: Lajta Edit (Művészttörténeti Értesítő, 1971. 4. szám)
* [[Telepy Katalin]]: Lajta Edit (Művészet, 1971. 4. szám)
 
== Források ==
*{{ÚMÉL|4|40}}
*{{MIL copy |122|9}}
 
{{portál|zsidóság}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajta_Edit