„Krk (sziget)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
A [[Horvátország]]hoz tartozó '''Krk''' az [[Adriai-tenger]] második legnagyobb szigete 405,25 [[négyzetkilométer|km²]] területével.
Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200
A
== Fekvése ==
16. sor:
[[Fájl:Otok Krk 4.JPG|Krk sziget északi része Crkvenica felől fotózva|280px|balra|bélyegkép]]
== Történelme ==
A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. A régi rómaiak ''Curicta'' szigetnek nevezték. A
Gazdag történelmi és kultúrhagyományokkal rendelkező Krk Horvátország legnagyobb szigete. A középkorban a horvát írásbeliség fellegvára volt, mígnem napjainkra az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává nőtte ki magát. Krk első lakói liburni törzsek voltak. A többi horvát sziget történelméhez hasonlóan Krk szigetet is elfoglalta a Római Birodalom. Ők a szigetet Curicta-nak hívták, és ők alapították Curicum-ot, vagyis a mai Krk várost. A római megszállás alatt - a római polgárháború idején - Krk város öblében vívott tengeri csatát Caesar és Pompeius. A VI. században horvát kézre került Krk. A horvát uralmat velencei, francia, bizánci, osztrák, majd az első és második világháború alatt olasz és német fennhatóság követte. Horvát kézben csak a VI. és a XV. században volt egy kis ideig. Végül a XX. században került vissza Krk sziget az anyaországhoz, Horvátországhoz. A Krk szigeti Baskán találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, a Baskai kőtáblát. Az eredeti táblát a zágrábi Horvát Tudományos Akadémiában őrzik. Baskán ennek másolatát tekinthetjük meg.
50. sor:
== Forrás ==
{{commons|Category:Island of Krk}}
*
==Külső hivatkozás==
| |||