„Művészcímer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''művészcímer''' három [[tarpajzs]]ot tartalmazó címerpajzsból áll.
A 14. század közepe óta mindmáig ezt a formát használják. Fent kettő, alattuk egy [[kispajzs]] látható. Általában vörös vagy kék alapon 3 ezüst kispajzsot tartalmaz. Ez nem egyfajta nemesi címer, hanem céhcímer vagy inkább a művészetet, mint olyat jelképileg kifejező szimbólum. A művészcímerekkel kapcsolatban nem is létezett külön heraldikai szabály.
[[Kép:János_kir_festő.jpg|thumb|János királyi festő sírköve (1370)]]▼
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
16 ⟶ 14 sor:
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
Észak-Németországban előnyben részesítették a vörös pajzsot, míg Dél-Németországban, különösen Bajorországban a kék pajzsot kedvelték. A különféle művészünnepeken a kék címert zászlókon, a vöröset pajzson használták. A pajzs lehetett mindkét irányban döntött.
▲[[Kép:János_kir_festő.jpg|thumb|János királyi festő sírköve (1370)]]
Magyarországon szép példái a középkorból János királyi festő sírköve (1370) a budavári koronázó templom külső faláról, a főbejárat mellett elhelyezett sírkő a Budapesti Történeti Múzeumban, [[Aquila János]] festő önábrázolása a mártonhelyi templomban (1392), melyen a kezében tartott pajzsán szintén három kispajzs látható. Ábel, királyi festő sírköve a 14. század derekáról szintén 3 kispajzzsal ellátott pajzs. A kassai ötvöscéh 1476-os pecsétnyomóján is művészcímer látható.
| |||