„Földes László (politikus)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (mek.niif -> mek.oszk)
'''Földes László''', írói álneve: '''Szuhai István''' (szül. ''Fischer László'', [[Kiskunhalas]], [[1914]]. [[július 27.]]. - [[Budapest]], [[2000]]. [[május 20.]].<ref>http://forum.168ora.hu/viewtopic.php?p=248782</ref>) író, politikus, országgyűlési képviselő, [[Földes László (Hobo)]] zenész édesapja.
 
==Élete==
 
Sokgyermekes családban született Kiskunhalason. Apja eredeti vezetékneve Fischer volt és szabómesterként dolgozott; nem sokkal születése után hívták be katonának az [[első világháború]]ba az orosz frontra, ahol hamar elesett. Édesanyja, Weisz Katalin özvegyi jogon egy ideig folytatta férje iparát, majd ruhakereskedést nyitott.
Sokgyermekes családban született Kiskunhalason, hadiárvaként nőtt fel. Édesanyja ruhaüzletet üzemeltetett. László ifjúkorában asztalossegédként dolgozott, majd 1937-ben [[KMP]] tag lett. Mivel illegális tevékenységet folytatott, 1942-ben és 1944-ben börtönbüntetést kapott. 1944-ben fegyveres partizáncsoport szervezésén munkálkodott, a megszállók elleni harcokban is kivette részét. 1945-től titkár volt az MKP újpesti pártbizottságában, 1946-tól pedig osztályvezető a budapesti pártbizottságnál. 1949 és 1951 között az MDP KV káderosztályának vezetőhelyettesi tisztjét látta el. Ezután [[Sztálinváros]]ban volt nagyüzemi párttitkár 1955-ig, utána külkereskedelmi miniszterhelyettesi kinevezést kapott. 1955-ben párttitkára lett a [[Csepel Vas- és Fémművek]]nek, 1956-tól pedig külkereskedelmi miniszterhelyettesként tevékenykedett. 1956. július 21. és október 28. között póttag volt az MDP KV-ban. 1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel résztvevője volt az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításának, és tagja is maradt október 28-ig. 1956. október 27-28-án szerepet vállalt egy katonai diktatúra bevezetését és egyúttal [[Nagy Imre]] félreállítását célzó HM-tervezet kidolgozásában. Az [[MSZMP]] Szervezőbizottságában munkálkodott 1956 novemberétől 1957 februárjáig. 1957. február 12-től december 3-ig vezette az MSZMP KB káderosztályát. 1956 novemberétől 1970-ig az MSZMP IKB, később KB tagja lett. 1958-tól belügyminiszter-helyettesi kinevezést kapott, 1964 januárjától 1972 áprilisáig az [[Erdészeti Főigazgatóság]]ot vezette. 1958-tól 1967-ig országgyűlési képviselőként működött. 1967-től 1972-ig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes volt. Később a Hungexpo vezérigazgatói posztját töltötte be 1980. december 31-én történt nyugállományba vonulásáig. Visszaemlékezéseit kiadta a Kossuth Kiadó 1984-ben ''A második vonalban'' címmel.
 
László a gimnázium harmadik osztályáig jutott, mielőtt beállt volna asztalossegédnek. 1935-ben belépett a faipari munkásokat tömörítő szakszervezetbe, illetve a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ba. Ezzel párhuzamban a kommunistákkal is kereste a kapcsolatot; az illegálisan működő [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] 1937 körül lett tagja.
 
Mivel illegális (kommunista) propagandatevékenységet folytatott, 1942-ben letartóztatták és hat hónapra ítélték, majd 1944 novemberében újfent elkapták és elítélték. Mivel ekkor már a politikai foglyokat németországi koncentrációs táborokba deportálták, őt is feltették egy ilyen vonatra, erről azonban többedmagával még Magyarországon megszökött. Újpestre ment, ahol fegyveres partizáncsoportot szervezett munkásokból, katonaszökevényekből és egyéb elemekből, melynek ő lett a parancsnoka. Aktívan vették ki részüket az ellenállásból, egyebek mellett ők akadályozták meg az Újpest egyik szimbólumának számító újpesti víztorony felrobbantását is, mikor a város nagy részét a németek és a nyilasok tönkretették a közeledő szovjetek elől.
 
1945-ben titkár lett az MKP újpesti pártbizottságában, 1946-tól pedig osztályvezető a budapesti pártbizottságnál. Tagja lett a [[Magyar Kommunista Párt]]nak, melynek színeiben elindult az [[1945-ös választások]]on is, de nem jutott mandátumhoz. Az [[1947-es választások]]on pótképviselő lett; behívására 1948. június 15-én került sor. [[Döbrentei Károlyné]] (Újpest akkori polgármestere) megüresedett mandátumát foglalhata el, aki [[összeférhetetlenség]] okán lemondani kényszerült róla (polgármesteri tisztségét tartotta meg).
 
1949-ben ő ismertette a parlamentben a [[de facto]] a többpártrendszer felszámolását jelentő kormányjavaslatot, miszerint minden párt egyetlen listán, a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]] (Népfront) listáján induljon. Az [[1949-es választások]]on már erről a listáról jutott mandátumhoz. 1949 és 1951 között az MDP KV káderosztályának vezetőhelyettesi tisztjét látta el. Ezután [[Sztálinváros]]ban volt nagyüzemi párttitkár 1955-ig, utána külkereskedelmi miniszterhelyettesi kinevezést kapott. 1955-ben párttitkára lett a [[Csepel Vas- és Fémművek]]nek, 1956-tól pedig külkereskedelmi miniszterhelyettesként tevékenykedett. 1956. július 21. és október 28. között póttag volt az MDP KV-ban.
 
1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel résztvevője volt az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításának, és tagja is maradt október 28-ig. 1956. október 27-28-án szerepet vállalt egy katonai diktatúra bevezetését és egyúttal [[Nagy Imre]] félreállítását célzó HM-tervezet kidolgozásában. November elején csatlakozott az újonnan szervezett [[MSZMP]]-hez, melynek szervezőbizottságában munkálkodott 1956 novemberétől 1957 februárjáig. 1957. február 12-től december 3-ig vezette az MSZMP KB káderosztályát. Szintén 1956 novemberében lett tagja az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd annak véglegesítése után is maradt [[Központi Bizottsági]] tag megszakítás nélkül, egészen 1970-ig. 1958-tól belügyminiszter-helyettesi kinevezést kapott, 1964 januárjától 1972 áprilisáig az [[Erdészeti Főigazgatóság]]ot vezette. 1967-ig marad országgyűlési képviselő. 1967-től 1972-ig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes volt, majd a [[Hungexpo]] vezérigazgatójává nevezték ki. Innét is vonult nyugdíjba 1980. december 31-én.
 
Még az [[1940-es évek]]ben kötött házasságot Málhai Rebekával; kapcsolatukból három fiúgyermek született: [[Földes László (Hobo)|László]] (1945), aki „Hobo” néven vált ismertté és könnyűzenei karriert futott be, József (1948) aki kereskedő lett és [[Földes György|György]] (1952), aki később a [[Politikatörténeti Intézet]] főigazgatója, majd 1994-1998 között az [[MSZP]] elnökségi tagja, 1998-2000 között pedig az országos választmány tagja volt.
 
Földes politikai pályafutása mellett ''Szuhai István'' írói álnéven publikált is. Visszaemlékezéseit a [[Kossuth Kiadó]] adta ki 1984-ben ''A második vonalban'' címmel.
 
==Művei==
 
{{DEFAULTSORT:Fo~ldes Laszlo}}
[[Kategória:Magyar politikusokKMP-tagok]]
[[Kategória:MKP-tagok]]
[[Kategória:MDP-tagok]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (MDP)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (MSZMP)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953)]]